Oktatási törvény 2012 - Pedagógus életpálya modell - Köznevelési törvény tervezet

A kormány elfogadta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár köznevelési törvénytervezetét, de a koncepció bemutatására később kerül sor. A nemzeti köznevelésről szóló törvény elfogadott koncepciója 2013-tól jelentős összegű pedagógus béremelést tartalmaz. Fideszes politikusok szerint ennek semmi köze sincs a 2014-ben esedékes országgyűlési képviselő választásokhoz.

Ez a köznevelési törvény tervezet szorosan kapcsolódik a pedagógus életpálya modellhez, hiszen meghatározza a pedagógusok alapilletményét és előmeneteli rendszerét.

2013-tól a pedagógusok az alábbi jövedelemre számíthatnak:

Alapilletmény:

• egyetemet végzett pedagógusok esetében a jelenlegi minimálbér 200 százaléka
• főiskolát végzett pedagógusok esetében a jelenlegi minimálbér 180 százaléka

A jelenleg érvényes minimálbér 78.000,-Ft, így egy egyetemet végzettségű kezdő pedagógus bruttó 156 ezer forintot keres majd. A gyakorlati idő függvényében emelkedne a pedagógusok alapilletménye, ez 5 év után 187 ezer, míg 10 év után 235 ezer forint körül alakulna. 15 év pályán eltöltött idő után az alapilletmény meghaladja majd a 300 ezer forintot.

Az osztályfőnöki pótlék jelentős emelésére lehet számítani, ez az illetményalap 10 - 30 százalékának megfelelő összeg lenne.

Pedagógus életpálya modell 2012 - Köznevelési törvény - Oktatási törvény

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerint a pedagógusok életpálya modellje gyakorlatilag 2013-tól kerül bevezetésre, a 2011/12-es tanév még változások nélkül fog lezajlani. A kormány előtt lévő törvénytervezet - elfogadása esetén  - 2012. január 1-én lét életbe, de gyakorlatilag 2012. szeptember 1-től alkalmazhatók majd az új szabályok.

A  pedagógus életpályamodell 2013-ban indul útjára, ettől kezdve lehet számítani a pedagógusok jelentősebb béremelésére. A finanszírozásban is alapvető átalakulások várhatók, a tervek szerint a pedagógusok a bérüket közvetlenül az államtól kapják majd meg. A pedagógusok tekintélyét helyre kell állítani, ennek érdekében meg kell teremteni az anyagi és a szakmai feltételeket is.

Hoffmann Rózsa szerint az új köznevelési törvény keretjellegű lesz, de érvényesíteni fogja az állam felelősségét és irányító szerepét az oktatáson belül. Az oktatás közszolgáltatás, amelyet közpénzből finanszíroznak, tehát minden intézmény fenntartója az állam lesz. Önkormányzati fenntartás csak kivételes esetben fordulhat elő.

2013-tól a pedagógusok alapilletménye egyetemet végzettek esetében a jelenlegi minimálbér 200 százaléka, főiskolát végzetteknél  a jelenlegi minimálbér 180 százaléka lesz. Erről bővebben itt olvashat.

Az elkészült törvényjavaslat vitairata itt letölthető.

Csődbe vitték az iskolákat

Kicselezte a pénzükért küzdő tanárokat, újabb intézményeket vitt csődbe a Vocational alapítvány
2010.02.05



Farkas Melinda
A két évvel ezelőtt tucatnyi falusi iskolát csődbe vivő Vocational alapítvány újabb két oktatási intézményt tett tönkre – tudta meg lapunk. A szervezetet alapító Nagy Ottó László a bérükért évek óta harcoló pedagógusokat is becsapta, pénzét ugyanis egy újabb alapítványba mentette át, amelyre a tanárok követelése már nem érvényes. Az alapítványnak működési engedélyt adó főjegyző szerint a rossz és hiányos jogszabályok tehetnek arról, hogy Nagy még mindig iskolát működtethet.

Érthetetlen módon szinte az összes közfeladatot ellátó szerv asszisztál a Vocational Academy Alapítvány botrányos működéséhez. A szervezet már évek óta büntetlenül visz csődbe óvodákat, iskolákat, károsít meg többhavi bérükkel dolgozókat. A szélhámos iskolafenntartó csaknem egymilliárd forintos tartozása és elzálogosított iskolaépülete ellenére tovább üzemeltet két iskolát, amelyekért több száz millió forint közpénzt markol fel, hiszen az állam az ott tanuló diákok után oktatási normatívát fizet.
– Vérlázító, hogy ez ebben az országban megtörténhet. Egy éve van a kezünkben bírósági ítélet arról, hogy az iskola tizennyolc dolgozójának az alapítvány harmincötmillió forinttal tartozik. A jogerős bírósági ítéletek kézhez vétele után inkasszót nyújtottunk be a cég számlájára, ám hónapokon keresztül egyetlen fillért sem kaptunk. Először nem értettük, hogyan lehetséges ez, hiszen a Vocational tavaly tavasszal még négy iskolát működtetett, amelyek után az államtól folyamatosan kapta a közpénzt, a szervezet számláján azonban mégsem volt egy fillér sem – mondta el lapunknak Árvay Péter sopronkövesdi tanár, akinek iskoláját tavalyelőtt tette tönkre az alapítvány, húsz másik intézménnyel együtt. A pedagógus úgy tudja: Nagy Ottó László, az alapítvány létrehozója úgy akadályozta meg elmaradt bérük kifizetését, hogy hónapokon keresztül több számla között utaztatta a közpénzt, majd nyáron egy más névre hallgató, szintén általa létrehozott szervezetnek adta át az iskolák fenntartási jogát. Árvay szerint bottal üthetik a pénzük nyomát, a bírósági inkasszó ugyanis csak a Vocational számlájára volt érvényes, és most már nem ide érkezik az iskolák fenntartására fizetett állami normatíva.
Cselhez folyamodtak
Lapunk megtudta: a szeptemberi tanévkezdésre a tavaly még működő négy oktatási intézményből újabb kettőt vitt csődbe a Vocational. A csornai és a kapuvári iskola ajtajára is lakat került. A Vocational Academy Alapítvány tartozásai tavaly őszre olyan elviselhetetlen szintet értek el, amikor már nem bizonyult elegendőnek a közpénzek bankszámlák közötti utaztatása. Nagy Ottó László ekkor cselhez folyamodott: egy korábban szintén általa létrehozott szervezet, a Szféra Vocational Academy Szabadszállás Alapítvány fenntartásába utalta át az eredetileg huszonnégy általa működtetett oktatási intézményből még életben maradt két iskola, a győri és a kunszigeti fenntartását. Az új fenntartónak azonban új működési engedélyre is szüksége volt, amit normálisan működő jogállamban szinte lehetetlen lenne megszerezni több száz millió forintos tartozással, elmarasztaló bírósági ítéletekkel és egy elzálogosított iskolaépülettel. Nagy Ottó László új alapítványa azonban érthetetlen módon megkapta a működési engedélyt a Győr-Moson-Sopron megyei főjegyzőtől, Kovács Bélától. Megjegyzendő: az iskolafenntartók vélhetőleg keveslik a megmaradt két iskolából befutó közpénzt, mert most már havi térítési díjat szednek a tanulóktól, ezenfelül pedig a középiskolások számára háromhetes kötelező angliai gyakorlatot írnak elő, amiért minden egyes diákkal 300 ezer forintot fizettetnek. A szülői befizetések kezelésére tavaly év végén újabb szervezetet hoztak létre, a Szülők a Vocational Academy Oktatási Intézményekért Alapítványt.
Egymilliárdos tartozás
A pénzükért küzdő tanárok a banki inkaszszó eredménytelensége után bírósági végrehajtást kezdeményeztek a Vocational ellen, félő azonban, hogy ez sem vezet eredményre. A pedagógusok követeléseit ugyanis az alapítvány jelenleg is működő győri iskolaépületére jegyezte be a végrehajtó, itt azonban már csaknem egymilliárd forintos tartozás vár behajtásra. A végrehajtási papírokból kiderül, hogy az Erste Bank másfél éve követel mintegy félmilliárd forintos tartozást az alapítványon, ennek ellenére eddig mégsem árverezték el az iskolaépületet. Az árverezés késedelme nem indokolható azzal, hogy az intézményben tanítás folyik, hiszen a pénzintézet végrehajtási jogának bejegyzése óta már kétszer volt tanévzárás és nyári szünet az elzálogosított iskolában. A tanárok attól félnek, hogy akkor sem kapják meg a pénzüket, ha végül valóban elárverezik az iskolát, a bejegyzett követelések ugyanis már jócskán meghaladják az ingatlan értékét, és aki a sor végén áll, annak valószínűleg nem jut majd pénz.
– Érthetetlen, hogy a főjegyző, az oktatási tárca és a többi közfeladatot ellátó szerv miért asszisztál évek óta Nagy Ottó László üzelmeihez. A hatóságok tétlenül nézik, ahogy a férfi cégein keresztül százmilliókkal károsítja meg az államot, az adófizetőket, a pedagógusokat és az iskoláiba járó gyerekeket, ráadásul a károsultak egy fikarcnyi segítséget sem kapnak – fakadt ki lapunknak Árvay.
A főjegyző szerint azonban nem ő, hanem a rendkívül rossz jogi szabályozás tehet arról, hogy Nagy László Ottó huszonkét tagintézmény csődbe vitele után és több száz millió forintos köztartozás felhalmozása után még mindig működtethet iskolát. – Értse meg, én az engedély elbírálásánál nem vizsgálhatok mást, mint a törvényi feltételek meglétét, vagyis többek között azt, hogy van-e megfelelő költségvetés, szakszemélyzet és iskolaépület, ezeket pedig a Szféra Vocational Academy Szabadszállás Alapítvány biztosította – mondta a főjegyző. Mint fogalmazott: arra nincs törvényi lehetősége, hogy mérlegelje, az új alapítvány egyik vezetője korábban egy másik szervezettel csődbe vitt egy tucat iskolát, hiszen jogilag két külön, egymástól független egységről van szó. Arra a kérdésre, hogyan fogadhatta el iskolaépületnek azt az ingatlant, amely információink szerint több száz millió forintos követeléssel terhelt, Kovács Béla úgy felelt: a szféra vélhetőleg csak bérli az épületet a Vocational Academy Alapítványtól, ha pedig nem saját tulajdonú ingatlanról van szó, elegendő egy bérleti szerződés bemutatása. Kovács megjegyezte: nagyon sajnálja az évek óta a pénzükért küzdő dolgozókat, ám amíg a jogalkotók nem változtatnak a szabályokon, az ilyen alapítványok szankció nélkül működhetnek tovább.
Szcientológus-háttér?
Próbáltuk elérni az alapítványok atyját, Nagy Ottó Lászlót is, ám ez – ahogy a korábbi cikkeink esetében mindannyiszor – most is lehetetlennek bizonyult. A Vocational Academy Alapítvány ellen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tavaly augusztusban tett feljelentést hanyag kezelés és sikkasztás miatt. Az ügyben nyomozás folyik, a győri rendőrkapitányság illetékese azonban lapunk érdeklődésére nem volt hajlandó tájékoztatást adni az ügyről. Még arra sem válaszolt, van-e konkrét gyanúsított, és mi a gyanúsítás tárgya. Emlékezetes: a Vocational Academy Alapítvány tavalyelőtt huszonnégy kistelepülési oktatási intézmény fenntartási jogát szerezte meg oly módon, hogy azt ígérte a súlyos anyagi gondokkal küzdő önkormányzatoknak: amennyiben átengedik nekik az iskolát, a településnek egy fillérjébe sem kerül a működtetés, mert még az állami iskoláknak járó kiegészítő normatívát sem kérik el tőlük. Az alapítvány azonban számos iskolában nem egyenlítette ki a közüzemi számlákat, a pedagógusok pedig hónapokon át nem kaptak fizetést. Több óvodában, iskolában olyan súlyos helyzet alakult ki, hogy többnapos szünetet kellett elrendelni. Eddig mintegy hetven dolgozó nyert pert az alapítvány ellen elmaradt bérük kifizetésére összesen körülbelül százmillió forint értékben, a szervezet azonban a jogerős ítéletek ellenére egyetlen fillért sem fizetett ki egykori alkalmazottainak.
Sajtóhírek korábban a szcientológia egyházzal hozták kapcsolatba az „iskolagyilkos” alapítványt. A Veszprémi és Regionális Hírportál (Vehír) korábbi riportjában az egyik csődbe vitt iskola neve elhallgatását kérő pedagógusa azt mondta, hogy az alapítvány számára nem a normatíva összege, és nem is az ingatlanok értéke bír motiváló erővel. A valóságban a szcientológia egyháznak van szüksége a gyerekekre, a megszerzett iskolákban ugyanis egész fiatalon elkezdhetik a tudatmódosítást, és híveket nevelhetnek maguknak. Az alapítvány egyébként a Center of Excellence cégcsoport tagja, ezt a szervezet internetes oldalán is hirdeti. A Vehír szerint ez a hálózat nem más, mint a szcientológia egyház oktatásait, tanfolyamait összefogó, bonyolító, az egész világot behálózó szervezet.

Elzálogosított iskolaépület

Több száz gyerek sorsa kerülhet veszélybe, ha év közben értékesítik a győri ingatlant
2009. augusztus 28. 


Farkas Melinda
A Vocational Academy győri iskolaépületére terhelte rá a bírósági végrehajtó a súlyosan eladósodott alapítvánnyal szembeni követeléseket, mivel az lassan egy éve nem fizeti ki korábbi dolgozói elmaradt bérét, és hatalmas köztartozásai vannak. Az intézményben ennek ellenére egy hét múlva megkezdődhet a tanév. Ha év közben árverezik el az épületet, gyerekek százainak oktatása kerülhet veszélybe.


Tovább gyűrűzik a másfél éve kirobbant alapítványi iskolai botrány: a Vocational Academy a jogerős ítéletek ellenére sem fizeti ki köztartozásait és korábbi dolgozói több havi elmaradt bérét, ezért a bírósági végrehajtó ráterhelte az alapítvány győri iskolájára a követeléseket.
Emlékezetes: a Vocational Academy Alapítvány tavalyelőtt 24 kistelepülési oktatási intézmény fenntartási jogát szerezte meg oly módon, hogy azt ígérte az önkormányzatoknak: amennyiben átengedik nekik az iskolát, a településnek egy fillérjébe sem kerül a működtetés, mert még az állami iskoláknak járó kiegészítő normatívát sem kérik el tőlük. Az alapítvány azonban számos iskolában nem egyenlítette ki a közüzemi számlákat, a pedagógusok pedig hónapokon át nem kaptak fizetést, és az elmaradt béreikhez azóta sem jutottak hozzá. A dolgozóknak másfél éve négy-hat havi bérrel, illetve elmaradt végkielégítésekkel tartozik az alapítvány. Több óvodában, iskolában többnapos szünetet kellett elrendelni. Az osli általános iskolában például év közben megszűnt a felső tagozat, mert a több hónapos elmaradt bérfizetések miatt összesen két tanár maradt az iskolában. A 24 tagintézményből húsz csődbe ment.
– Márciusban nyertünk jogerősen pert az alapítvány ellen. A bíróság 13 dolgozónak összesen több mint húszmillió forintot ítélt meg, amit banki inkasszó útján érvényesíthetünk. Az eltelt fél évben azonban egyetlen fillért sem kaptunk meg a ki nem fizetett bérünkből. Az általunk ismert számlákra ugyanis nem érkezett pénz – jelentette ki lapunknak a sopronkövesdi Árvay Péter, az egyik csődbe ment iskola tanára. A pedagógus feltételezése szerint az alapítvány rengeteg bankszámlát működtet, ám ők csak annak a három számlának a számát ismerik, amelyről korábban fizetést kaptak. Az inkasszó során kiderült, hogy ezekből kettőt megszüntettek, egyre pedig nem érkezett pénz az utóbbi időben. Árvay szerint az alapítványnak igenis van bevétele, hiszen jelenleg négy helyszínen, Győrben, Kapuváron, Csornán és Kunszigeten működtet iskolát, amelyek után támogatást kap az államtól. A Magyar Államkincstár azonban elzárkózott attól, hogy a károsultaknak elárulja, a Vocational melyik számlájára utalja a normatívát. Így egyetlen lehetőség maradt: a bírósági végrehajtó, aki lefoglalhatja az alapítvány vagyonát.
A vitnyédi és a marcaltői károsult pedagógusok már a sopronkövesdiek előtt pert nyertek a szélhámos alapítvány ellen. Van, akinek már több mint hárommillió forinttal tartoznak, és egy éve jogerős ítélet van a kezében, mégsem kapott egy fillért sem. Az inkasszóból persze nem folyt be pénz, így ügyük már a végrehajtónál van. A Kisalföld információi szerint a bírósági végrehajtó ráterhelte az alapítvány győri iskolájára a károsultak több tíz millió forintos követeléseit, ám a pénz megszerzésére így is kevés az esély, a lap szerint ugyanis az épületnek több mint ötven tulajdonosa van, vagyis az alapítvány tulajdonosi részesedése olyan alacsony, hogy abból lehetetlen lesz mindenkit kártalanítani. A ki nem fizetett tanárok követelései ráadásul a sor végén kullognak, hiszen az alapítvány nem csak nekik adós. A pedagógusok információi szerint a Vocational hetvenmillió forinttal tartozik az APEH-nak és 450 millióval az Erste Banknak, előbb pedig ezeket kártalanítják majd a pénzből. A követelések sora ugyanakkor napról napra bővül: nemrég újabb sopronkövesdi és rábapordányi pedagógusok ügyében született az alapítványt fizetésre kötelező határozat. A tanárok egy része azon bosszankodik, miért éppen a rengeteg tulajdonosú győri iskolára terhelték a követeléseket, hiszen így nem lesz esély jussuk visszaszerzésére, pedig az alapítványnak van olyan ingatlanja is, ami kizárólag az ő tulajdonában van, így annak értéke teljes egészében a tartozások rendezésére lenne fordítható. Ez a Vocational kapuvári épülete, amelyben szintén iskola üzemel.
A tanárok érdekei mellett az alapítványi iskolába járó gyerekek oktatáshoz való joga is sérülhet. A Vocational Academy honlapja szerint ugyanis jövő héten a bírósági végrehajtás ellenére is megkezdődik a tanítás az „elzálogosított” épületben, és ha azt tanév közben veszik el az alapítványtól, gyerekek százai maradnak iskola nélkül.
Azt gondolhatnánk, az oktatási kormányzat a jelenlegi helyzetben megpróbál segíteni a gyerekeken, és azonnal kiveszi a súlyos csődben lévő alapítvány kezéből az általa működtetett iskolákat, ám az már kiderült, hogy erről szó sincs. Bakonyi László, az iskolák törvényes működését ellenőrző Oktatási Hivatal elnöke korábban lapunknak azt mondta: nem tehetnek semmit, a működési engedélyt ugyanis a megyei főjegyző, és nem az oktatási tárca adja ki, így azt ők nem is vonhatják vissza. Árvay Péter érdekvédő tanár szerint is a Győr-Moson-Sopron megyei főjegyző a felelős, mivel ő adja ki az engedélyt minden évben a Vocationalnak az iskolák működtetésére.
Megdöbbentő volt már az is, hogy tavaly úgy kapta meg az említett négy iskola fenntartói jogát az alapítvány, hogy az előző évben húsz iskolát vitt csődbe, és az akár százmillió forintos követelést is érvényesíthető munkaügyi perek voltak folyamatban ellene. Az engedélyt kiadó Kovács Béla megyei főjegyző akkor úgy nyilatkozott: Győrben, Kapuváron, Csornán és Kunszigeten korábban nem voltak problémák, így nem lett volna indokolt visszavonni az engedélyt; ez a kérdés csak akkor lesz aktuális, ha a bíróság esetleg csődeljárást kezdeményez a szervezet ellen. Azóta bírósági végrehajtás van folyamatban az alapítvány ellen, és a jogerős követeléseket az iskolaépületre terhelték, a Vocational azonban honlapja tanúsága szerint négy településen ismét megkezdi a tanévet. Szerettük volna megkérdezni Kovács Bélát, miért nem vonja vissza a fenntartó működési engedélyét, amikor több száz gyerek oktatása kerülhet veszélybe, a főjegyző azonban elérhetetlennek bizonyult.

Módosult a közoktatási törvény

Az Országgyűlés július 5-én elfogadta a közoktatási törvény módosítását, a szeptembertől életbe lépő változások rögzítik az évfolyamismétlés és a szöveges értékelés alkalmazásának feltételeit: ismét lehetőség lesz második év végén évfolyamismétlésre utasítani a diákokat, ha a nevelőtestület úgy ítéli meg. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára még jóval kinevezése előtt - május 28-án - országgyűlési képviselőként nyújtotta be a pedagógustársadalom többségének támogatását élvező javaslatát.

A képviselők 301 igen és 61 nem szavazattal hagyták jóvá a módosítást. Támogatták a javaslatot a fideszes, a kereszténydemokrata és a jobbikos képviselők, nemmel szavazott az MSZP és az LMP frakciója.

 

A változtatás értelmében az évfolyamismétlésnél kikerül a szülői vétó a jogszabályból.

 

A módosított jogszabály rögzíti, hogy a tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

 

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

 

Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be.

 

Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.

 

A módosított törvény rögzíti, hogy első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

 

A javaslat vitáját követően változás történt Hoffmann Rózsa eredeti indítványhoz képest, amelyben az szerepelt, hogy a második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik, de az iskola pedagógiai programja előírhatja a szöveges értékelést is.

 

Az elfogadott törvénybe olyan értelmű módosítás került, hogy nem lesz kötelező az osztályozás, az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy a szöveges értékelést vagy a hagyományos módszert használják-e, vagy a kettőt együtt.

 

Iskolaváltásnál, vagy ha más esetben erre szükség van, az intézmény a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is kifejezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.

 

A módosítást kitér arra, hogy az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől.

 

Azok az iskolák, amelyek a tanulók teljesítményét már a 2010/2011. tanév második félévétől osztályzattal kívánják minősíteni, értékelni, év végéig áttekintik pedagógiai programjukat és - ha e törvény hatálybalépéstől számított hatvan napon belül a fenntartó hozzájárul a pedagógiai program jóváhagyására, bevezetésére vonatkozó általános előírások alkalmazásától való eltéréshez - a szükséges változtatásokat átvezetik.

 

Azok az intézmények, melyek az általános iskola 2-4. évfolyamán a szöveges minősítést, értékelést alkalmazzák, az osztályzatra való átváltás szabályait helyi tantervükbe 2010. december 31-ig építik be.

 

A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését.

 

A törvény rögzíti, hogy az 1-4. évfolyamon marad a nem szakrendszerű oktatás, az 5. és 6. osztályban pedig maximum ötven százalékig lehet ilyet szervezni.

 

A változtatások szeptember 1-jétől lépnek hatályba. A parlament a köztársasági elnöktől a jogszabály sürgős kihirdetését kérte.

Tájékoztatás a civil szervezetek képviselői, munkatársai részére szóló FELHÍVÁS-t megjelenéséről

2010.07.23 forrás: Civil Információs Portál Civil Szervezetek Képviselői, munkatársai részére szóló FELHÍVÁS-t tett közzé Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtikára, Szászfalvi László. Tisztelt Civil Kollégák! Az elmúlt évtizedek a civil társadalom számára rendkívül sok változást hoztak az alapítványok, társadalmi szervezetek világában. Ezen változások olykor pozitív, néha pedig negatív hatást gyakoroltak a szektorra. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy rendkívül terjedelmes az a joganyag, amely a szervezetek működését, működtetését meghatározza. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésének kormányzati felelőseként és elkötelezett támogatójaként úgy látja, hogy a jogszabályi környezet újragondolása vált szükségessé annak érdekében, hogy Önök az adminisztratív terhek ésszerűsítése és leépítése által minél hatékonyabban tudják végezni a társadalom számára fontos feladataikat. Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 33.§ alapján arra kérem Önt is, hogy járuljon hozzá a jogszabályok élethez igazításához, emberközpontúvá tételéhez. Munkánk során azon normák vizsgálatára, koherenssé tételére és módosítására törekszünk, amelyek elősegítik a fent megjelölt célok megvalósítását, ezért az Ön munkájának segítése érdekében összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat (melléklet). A jogszabályokról és más fontos – a civil szektort érintő – információkról a Civil Információs Portálon tájékozódhat, a www.civil.info.hu címen. Kérem, hogy javaslatait – a későbbi kapcsolatfelvétel érdekében elérhetőségi adataival együtt – a civiljog@kim.gov.hu e-mail címre szíveskedjen eljuttatni 2010. augusztus 31-éig, hogy az egyeztetéseket követően 2011. év munkaprogramjának részeként a szükséges intézkedések megtehetők legyenek. Segítő együttműködését köszönve kívánok további eredményes munkát! Budapest, 2010. július                                        Szászfalvi László                                            államtitkár Melléklet - vizsgálni javasolt jogszabályok jegyzéke

Művészetoktatás

KDNP: segítse a kormány a művészetoktatást

Michl József a hazai művészetoktatásról szólva kiemelte: a finanszírozási feltételek évről-évre romlottak, 1992-től - kivéve az előző Fidesz-kormányt - folyamatosan csökkent az e célra fordított összeg. Az egyházi fenntartású művészeti oktatási intézmények kiegészítő normatíváját 2005-től elvették - jegyezte meg. Van olyan intézmény, amely azonnali segítség nélkül, szeptemberben nem nyitja meg kapuit. Azt kérte, segítse a kormány a művészetoktatást.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kiemelte: a kormány elkötelezett a művészeti nevelés érdekében, kiemelt területnek tartja. Az előző kormány alatt milliárdokat vontak ki, s így százezer gyermek tűnt el a rendszerből. Mihelyt lehetőség lesz, megpróbálják pótolni az elvont összegeket - tette hozzá. Az új nemzeti alaptantervben, amelynek kidolgozása egy-két héten belül megkezdődik, hangsúlyosabb szerepet kap majd ez a terület is.

MTI 2010. július 19., hétfő 15:43