"Minden gyermeknek egy hangszert"...

"Minden gyermeknek egy hangszert"...
Zene mindenkinek
Most, hogy Németországban is megkezdődött a tanév, újult erővel kapott lábra a "Minden gyermeknek egy hangszert" mozgalom az ország általános iskoláiban.

Amióta meghirdették három évvel ezelőtt, a kezdeményezés egyre népszerűbb mind a diákok, mind a szülők körében.

A kezdeményezés lényege, hogy az általános iskolások általában harmadik osztálytól - azaz kilenc-tíz évesen - az adott tanintézet támogatásával minden héten egy alkalommal, általában egy órán keresztül kezükbe kaphatják azt a hangszert, amely a legközelebb áll szívükhöz, kezükhöz, amelyen a legszívesebben játszanának. Így egyebek között választhatnak a gitár, a hegedű, a fuvola, vagy épp a nagybőgő között, s természetesen legtöbb helyen a zongora is rendelkezésre áll.

Mindehhez hozzájön még, hogy általában az ötödik óra után kezdődő zeneoktatás valódi oktatók irányításával történik, akik ténylegesen "művészei" az adott hangszernek, így a diákok szakemberektől sajátíthatják el az adott hangszer rejtelmeit, a hangokat és az oktávokat, a technikát, s a megfelelő ritmust.

Az eddigi tapasztalatok rendkívül kedvezőek, még akkor is, ha a mozgalomhoz való csatlakozást természetesen nem minden iskola engedheti meg magának. Egyrészt azért nem, mert nem rendelkezik a szükséges anyagi - és zenei - eszközökkel, másrészt azért, mert hiány van a zeneoktatókból. Pedig a vállalkozó kedvű iskolások száma rohamosan növekszik, s a lelkesedés, a tanulni vágyás a felmérések szerint nem ismer határokat.

Mindemellett természetesen létezik a heti egy órás kötelező ének-, illetve zeneoktatás, a "Minden gyermeknek egy hangszert" mozgalom azonban ezen felül, plusz egy órát jelent, és nem kötelező. S a németekkel is az általános tapasztalatok mondatják, hogy ami nem kötelező, az inkább népszerű.

Bár ismeretes, hogy számos ország, köztük Magyarország is hasonló kezdeményezést fontolgat, Németország ebben tekintetben az élen jár, s ily módon is gondoskodik arról, hogy Európa egyik legfőbb kulturális központjában a zene területén felnevelődjön az utánpótlás.
MTI

Csoda - Gyerek - Gondolatok a művészetoktatásról

Csoda - Gyerek - Gondolatok a művészetoktatás helyzetéről - Sulinet, 2002

Egy hozzászólás:

Figyelemmel kísérve a művészeti iskolák minősítését, a jogbiztonság sérelmét és törvénysértéseket látok:

---

1. A Minősítő Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint nem végezhetne hatósági munkát, ha azt végezne, akkor sem ilyen szabályokkal. Ez nem jogalap normatíva elvonására.

2. A helyszínen folyó szakmai minősítő munka nem kisebb mértékben törvénysértő, amennyiben a következménye a normatíva megvonása.

3. Az előminősítés több intézmény esetében a törvényes határidőre nem zárult le, az OKÉV máig nem zárta le a maga részéről az előminősítést. Az iskolák működésének biztonságát veszélyezteti, hogy úgy indultak neki a tanévnek, hogy nem ismerik működésük várható anyagi feltételeit.

4. A normatíva felezése nagy valószínűséggel alkotmányellenes, hiszen megkérdőjelezi a tanulók jogegyenlőségét.

5. Nagy valószínűséggel alkotmányellenes, hogy a törvény szerint, hogy az újonnan alakult intézményeknek nincs módja minősítést szerezni. Erről alacsonyabb szinten nem lehet rendelkezni, mert az ellentétes a törvénnyel.

6. A Minősítő Testület közleményei, határozatai számos esetben nem felelnek meg az érvényes jogszabályoknak, és több esetben kétségtelenné teszik, hogy a testület az előminősítés során nem normatív módon járt el.

7. A 2006-os költségvetési törvény kormányrendelet alkotását írja elő a minősítési eljárás szabályozására. Ehhez képest minisztériumi rendelet született, és eljárásrendeket már szakmai szervezeti szinten írnak. Ezek az eljárásrendek olyan kérdésekre is kiterjednek, amelyeket csak törvény vagy rendelet szabályozhatna. Ez jogellenes.

8. A Minősítő Testület nyilatkozatai, amelyek alapul szolgálhatnak a normatíva felezésére, ellentmondanak érvényes közigazgatási határozatoknak. Ez a helyzet nyilvánvalóan törvénytelen.

Mindezekre tekintettel javaslom, az öt szakmai szervezet haladéktalanul kérje ki jogászok véleményét a fentiekben, majd forduljon a minisztériumhoz, szükség szerint a nyilvánossághoz a törvénymódosítások mielőbbi kezdeményezésére. Ha ez nem vezet eredményre, akkor az Alkotmánybírósághoz is. Egyúttal javaslom, kezdeményezze az alkalmazási feltételek átmeneti szabályainak megalkotását azokra az esetekre, ahol elegendő felsőoktatási férőhely és szakindítás hiányában a pedagógusok képesítésével gond van. Végül javaslom a tisztességesen tarthatatlannak látszó decemberi határidő kitolását, ugyanis amennyiben az iskolák önhibájukon kívül nem minősülnek, és a normatív támogatásuk csökken, az a jogbiztonság sérelme miatt nagy valószínűséggel alkotmányellenes helyzetet eredményez.