Kicselezte a pénzükért küzdő tanárokat, újabb intézményeket vitt csődbe a Vocational alapítvány
2010.02.05
Farkas Melinda
A két évvel ezelőtt tucatnyi falusi iskolát csődbe vivő Vocational alapítvány újabb két oktatási intézményt tett tönkre – tudta meg lapunk. A szervezetet alapító Nagy Ottó László a bérükért évek óta harcoló pedagógusokat is becsapta, pénzét ugyanis egy újabb alapítványba mentette át, amelyre a tanárok követelése már nem érvényes. Az alapítványnak működési engedélyt adó főjegyző szerint a rossz és hiányos jogszabályok tehetnek arról, hogy Nagy még mindig iskolát működtethet.
Érthetetlen módon szinte az összes közfeladatot ellátó szerv asszisztál a Vocational Academy Alapítvány botrányos működéséhez. A szervezet már évek óta büntetlenül visz csődbe óvodákat, iskolákat, károsít meg többhavi bérükkel dolgozókat. A szélhámos iskolafenntartó csaknem egymilliárd forintos tartozása és elzálogosított iskolaépülete ellenére tovább üzemeltet két iskolát, amelyekért több száz millió forint közpénzt markol fel, hiszen az állam az ott tanuló diákok után oktatási normatívát fizet.
– Vérlázító, hogy ez ebben az országban megtörténhet. Egy éve van a kezünkben bírósági ítélet arról, hogy az iskola tizennyolc dolgozójának az alapítvány harmincötmillió forinttal tartozik. A jogerős bírósági ítéletek kézhez vétele után inkasszót nyújtottunk be a cég számlájára, ám hónapokon keresztül egyetlen fillért sem kaptunk. Először nem értettük, hogyan lehetséges ez, hiszen a Vocational tavaly tavasszal még négy iskolát működtetett, amelyek után az államtól folyamatosan kapta a közpénzt, a szervezet számláján azonban mégsem volt egy fillér sem – mondta el lapunknak Árvay Péter sopronkövesdi tanár, akinek iskoláját tavalyelőtt tette tönkre az alapítvány, húsz másik intézménnyel együtt. A pedagógus úgy tudja: Nagy Ottó László, az alapítvány létrehozója úgy akadályozta meg elmaradt bérük kifizetését, hogy hónapokon keresztül több számla között utaztatta a közpénzt, majd nyáron egy más névre hallgató, szintén általa létrehozott szervezetnek adta át az iskolák fenntartási jogát. Árvay szerint bottal üthetik a pénzük nyomát, a bírósági inkasszó ugyanis csak a Vocational számlájára volt érvényes, és most már nem ide érkezik az iskolák fenntartására fizetett állami normatíva.
Cselhez folyamodtak
Lapunk megtudta: a szeptemberi tanévkezdésre a tavaly még működő négy oktatási intézményből újabb kettőt vitt csődbe a Vocational. A csornai és a kapuvári iskola ajtajára is lakat került. A Vocational Academy Alapítvány tartozásai tavaly őszre olyan elviselhetetlen szintet értek el, amikor már nem bizonyult elegendőnek a közpénzek bankszámlák közötti utaztatása. Nagy Ottó László ekkor cselhez folyamodott: egy korábban szintén általa létrehozott szervezet, a Szféra Vocational Academy Szabadszállás Alapítvány fenntartásába utalta át az eredetileg huszonnégy általa működtetett oktatási intézményből még életben maradt két iskola, a győri és a kunszigeti fenntartását. Az új fenntartónak azonban új működési engedélyre is szüksége volt, amit normálisan működő jogállamban szinte lehetetlen lenne megszerezni több száz millió forintos tartozással, elmarasztaló bírósági ítéletekkel és egy elzálogosított iskolaépülettel. Nagy Ottó László új alapítványa azonban érthetetlen módon megkapta a működési engedélyt a Győr-Moson-Sopron megyei főjegyzőtől, Kovács Bélától. Megjegyzendő: az iskolafenntartók vélhetőleg keveslik a megmaradt két iskolából befutó közpénzt, mert most már havi térítési díjat szednek a tanulóktól, ezenfelül pedig a középiskolások számára háromhetes kötelező angliai gyakorlatot írnak elő, amiért minden egyes diákkal 300 ezer forintot fizettetnek. A szülői befizetések kezelésére tavaly év végén újabb szervezetet hoztak létre, a Szülők a Vocational Academy Oktatási Intézményekért Alapítványt.
Egymilliárdos tartozás
A pénzükért küzdő tanárok a banki inkaszszó eredménytelensége után bírósági végrehajtást kezdeményeztek a Vocational ellen, félő azonban, hogy ez sem vezet eredményre. A pedagógusok követeléseit ugyanis az alapítvány jelenleg is működő győri iskolaépületére jegyezte be a végrehajtó, itt azonban már csaknem egymilliárd forintos tartozás vár behajtásra. A végrehajtási papírokból kiderül, hogy az Erste Bank másfél éve követel mintegy félmilliárd forintos tartozást az alapítványon, ennek ellenére eddig mégsem árverezték el az iskolaépületet. Az árverezés késedelme nem indokolható azzal, hogy az intézményben tanítás folyik, hiszen a pénzintézet végrehajtási jogának bejegyzése óta már kétszer volt tanévzárás és nyári szünet az elzálogosított iskolában. A tanárok attól félnek, hogy akkor sem kapják meg a pénzüket, ha végül valóban elárverezik az iskolát, a bejegyzett követelések ugyanis már jócskán meghaladják az ingatlan értékét, és aki a sor végén áll, annak valószínűleg nem jut majd pénz.
– Érthetetlen, hogy a főjegyző, az oktatási tárca és a többi közfeladatot ellátó szerv miért asszisztál évek óta Nagy Ottó László üzelmeihez. A hatóságok tétlenül nézik, ahogy a férfi cégein keresztül százmilliókkal károsítja meg az államot, az adófizetőket, a pedagógusokat és az iskoláiba járó gyerekeket, ráadásul a károsultak egy fikarcnyi segítséget sem kapnak – fakadt ki lapunknak Árvay.
A főjegyző szerint azonban nem ő, hanem a rendkívül rossz jogi szabályozás tehet arról, hogy Nagy László Ottó huszonkét tagintézmény csődbe vitele után és több száz millió forintos köztartozás felhalmozása után még mindig működtethet iskolát. – Értse meg, én az engedély elbírálásánál nem vizsgálhatok mást, mint a törvényi feltételek meglétét, vagyis többek között azt, hogy van-e megfelelő költségvetés, szakszemélyzet és iskolaépület, ezeket pedig a Szféra Vocational Academy Szabadszállás Alapítvány biztosította – mondta a főjegyző. Mint fogalmazott: arra nincs törvényi lehetősége, hogy mérlegelje, az új alapítvány egyik vezetője korábban egy másik szervezettel csődbe vitt egy tucat iskolát, hiszen jogilag két külön, egymástól független egységről van szó. Arra a kérdésre, hogyan fogadhatta el iskolaépületnek azt az ingatlant, amely információink szerint több száz millió forintos követeléssel terhelt, Kovács Béla úgy felelt: a szféra vélhetőleg csak bérli az épületet a Vocational Academy Alapítványtól, ha pedig nem saját tulajdonú ingatlanról van szó, elegendő egy bérleti szerződés bemutatása. Kovács megjegyezte: nagyon sajnálja az évek óta a pénzükért küzdő dolgozókat, ám amíg a jogalkotók nem változtatnak a szabályokon, az ilyen alapítványok szankció nélkül működhetnek tovább.
Szcientológus-háttér?
Próbáltuk elérni az alapítványok atyját, Nagy Ottó Lászlót is, ám ez – ahogy a korábbi cikkeink esetében mindannyiszor – most is lehetetlennek bizonyult. A Vocational Academy Alapítvány ellen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tavaly augusztusban tett feljelentést hanyag kezelés és sikkasztás miatt. Az ügyben nyomozás folyik, a győri rendőrkapitányság illetékese azonban lapunk érdeklődésére nem volt hajlandó tájékoztatást adni az ügyről. Még arra sem válaszolt, van-e konkrét gyanúsított, és mi a gyanúsítás tárgya. Emlékezetes: a Vocational Academy Alapítvány tavalyelőtt huszonnégy kistelepülési oktatási intézmény fenntartási jogát szerezte meg oly módon, hogy azt ígérte a súlyos anyagi gondokkal küzdő önkormányzatoknak: amennyiben átengedik nekik az iskolát, a településnek egy fillérjébe sem kerül a működtetés, mert még az állami iskoláknak járó kiegészítő normatívát sem kérik el tőlük. Az alapítvány azonban számos iskolában nem egyenlítette ki a közüzemi számlákat, a pedagógusok pedig hónapokon át nem kaptak fizetést. Több óvodában, iskolában olyan súlyos helyzet alakult ki, hogy többnapos szünetet kellett elrendelni. Eddig mintegy hetven dolgozó nyert pert az alapítvány ellen elmaradt bérük kifizetésére összesen körülbelül százmillió forint értékben, a szervezet azonban a jogerős ítéletek ellenére egyetlen fillért sem fizetett ki egykori alkalmazottainak.
Sajtóhírek korábban a szcientológia egyházzal hozták kapcsolatba az „iskolagyilkos” alapítványt. A Veszprémi és Regionális Hírportál (Vehír) korábbi riportjában az egyik csődbe vitt iskola neve elhallgatását kérő pedagógusa azt mondta, hogy az alapítvány számára nem a normatíva összege, és nem is az ingatlanok értéke bír motiváló erővel. A valóságban a szcientológia egyháznak van szüksége a gyerekekre, a megszerzett iskolákban ugyanis egész fiatalon elkezdhetik a tudatmódosítást, és híveket nevelhetnek maguknak. Az alapítvány egyébként a Center of Excellence cégcsoport tagja, ezt a szervezet internetes oldalán is hirdeti. A Vehír szerint ez a hálózat nem más, mint a szcientológia egyház oktatásait, tanfolyamait összefogó, bonyolító, az egész világot behálózó szervezet.
2010. augusztus 9., hétfő
Elzálogosított iskolaépület
Több száz gyerek sorsa kerülhet veszélybe, ha év közben értékesítik a győri ingatlant
2009. augusztus 28.
Farkas Melinda
A Vocational Academy győri iskolaépületére terhelte rá a bírósági végrehajtó a súlyosan eladósodott alapítvánnyal szembeni követeléseket, mivel az lassan egy éve nem fizeti ki korábbi dolgozói elmaradt bérét, és hatalmas köztartozásai vannak. Az intézményben ennek ellenére egy hét múlva megkezdődhet a tanév. Ha év közben árverezik el az épületet, gyerekek százainak oktatása kerülhet veszélybe.
Tovább gyűrűzik a másfél éve kirobbant alapítványi iskolai botrány: a Vocational Academy a jogerős ítéletek ellenére sem fizeti ki köztartozásait és korábbi dolgozói több havi elmaradt bérét, ezért a bírósági végrehajtó ráterhelte az alapítvány győri iskolájára a követeléseket.
Emlékezetes: a Vocational Academy Alapítvány tavalyelőtt 24 kistelepülési oktatási intézmény fenntartási jogát szerezte meg oly módon, hogy azt ígérte az önkormányzatoknak: amennyiben átengedik nekik az iskolát, a településnek egy fillérjébe sem kerül a működtetés, mert még az állami iskoláknak járó kiegészítő normatívát sem kérik el tőlük. Az alapítvány azonban számos iskolában nem egyenlítette ki a közüzemi számlákat, a pedagógusok pedig hónapokon át nem kaptak fizetést, és az elmaradt béreikhez azóta sem jutottak hozzá. A dolgozóknak másfél éve négy-hat havi bérrel, illetve elmaradt végkielégítésekkel tartozik az alapítvány. Több óvodában, iskolában többnapos szünetet kellett elrendelni. Az osli általános iskolában például év közben megszűnt a felső tagozat, mert a több hónapos elmaradt bérfizetések miatt összesen két tanár maradt az iskolában. A 24 tagintézményből húsz csődbe ment.
– Márciusban nyertünk jogerősen pert az alapítvány ellen. A bíróság 13 dolgozónak összesen több mint húszmillió forintot ítélt meg, amit banki inkasszó útján érvényesíthetünk. Az eltelt fél évben azonban egyetlen fillért sem kaptunk meg a ki nem fizetett bérünkből. Az általunk ismert számlákra ugyanis nem érkezett pénz – jelentette ki lapunknak a sopronkövesdi Árvay Péter, az egyik csődbe ment iskola tanára. A pedagógus feltételezése szerint az alapítvány rengeteg bankszámlát működtet, ám ők csak annak a három számlának a számát ismerik, amelyről korábban fizetést kaptak. Az inkasszó során kiderült, hogy ezekből kettőt megszüntettek, egyre pedig nem érkezett pénz az utóbbi időben. Árvay szerint az alapítványnak igenis van bevétele, hiszen jelenleg négy helyszínen, Győrben, Kapuváron, Csornán és Kunszigeten működtet iskolát, amelyek után támogatást kap az államtól. A Magyar Államkincstár azonban elzárkózott attól, hogy a károsultaknak elárulja, a Vocational melyik számlájára utalja a normatívát. Így egyetlen lehetőség maradt: a bírósági végrehajtó, aki lefoglalhatja az alapítvány vagyonát.
A vitnyédi és a marcaltői károsult pedagógusok már a sopronkövesdiek előtt pert nyertek a szélhámos alapítvány ellen. Van, akinek már több mint hárommillió forinttal tartoznak, és egy éve jogerős ítélet van a kezében, mégsem kapott egy fillért sem. Az inkasszóból persze nem folyt be pénz, így ügyük már a végrehajtónál van. A Kisalföld információi szerint a bírósági végrehajtó ráterhelte az alapítvány győri iskolájára a károsultak több tíz millió forintos követeléseit, ám a pénz megszerzésére így is kevés az esély, a lap szerint ugyanis az épületnek több mint ötven tulajdonosa van, vagyis az alapítvány tulajdonosi részesedése olyan alacsony, hogy abból lehetetlen lesz mindenkit kártalanítani. A ki nem fizetett tanárok követelései ráadásul a sor végén kullognak, hiszen az alapítvány nem csak nekik adós. A pedagógusok információi szerint a Vocational hetvenmillió forinttal tartozik az APEH-nak és 450 millióval az Erste Banknak, előbb pedig ezeket kártalanítják majd a pénzből. A követelések sora ugyanakkor napról napra bővül: nemrég újabb sopronkövesdi és rábapordányi pedagógusok ügyében született az alapítványt fizetésre kötelező határozat. A tanárok egy része azon bosszankodik, miért éppen a rengeteg tulajdonosú győri iskolára terhelték a követeléseket, hiszen így nem lesz esély jussuk visszaszerzésére, pedig az alapítványnak van olyan ingatlanja is, ami kizárólag az ő tulajdonában van, így annak értéke teljes egészében a tartozások rendezésére lenne fordítható. Ez a Vocational kapuvári épülete, amelyben szintén iskola üzemel.
A tanárok érdekei mellett az alapítványi iskolába járó gyerekek oktatáshoz való joga is sérülhet. A Vocational Academy honlapja szerint ugyanis jövő héten a bírósági végrehajtás ellenére is megkezdődik a tanítás az „elzálogosított” épületben, és ha azt tanév közben veszik el az alapítványtól, gyerekek százai maradnak iskola nélkül.
Azt gondolhatnánk, az oktatási kormányzat a jelenlegi helyzetben megpróbál segíteni a gyerekeken, és azonnal kiveszi a súlyos csődben lévő alapítvány kezéből az általa működtetett iskolákat, ám az már kiderült, hogy erről szó sincs. Bakonyi László, az iskolák törvényes működését ellenőrző Oktatási Hivatal elnöke korábban lapunknak azt mondta: nem tehetnek semmit, a működési engedélyt ugyanis a megyei főjegyző, és nem az oktatási tárca adja ki, így azt ők nem is vonhatják vissza. Árvay Péter érdekvédő tanár szerint is a Győr-Moson-Sopron megyei főjegyző a felelős, mivel ő adja ki az engedélyt minden évben a Vocationalnak az iskolák működtetésére.
Megdöbbentő volt már az is, hogy tavaly úgy kapta meg az említett négy iskola fenntartói jogát az alapítvány, hogy az előző évben húsz iskolát vitt csődbe, és az akár százmillió forintos követelést is érvényesíthető munkaügyi perek voltak folyamatban ellene. Az engedélyt kiadó Kovács Béla megyei főjegyző akkor úgy nyilatkozott: Győrben, Kapuváron, Csornán és Kunszigeten korábban nem voltak problémák, így nem lett volna indokolt visszavonni az engedélyt; ez a kérdés csak akkor lesz aktuális, ha a bíróság esetleg csődeljárást kezdeményez a szervezet ellen. Azóta bírósági végrehajtás van folyamatban az alapítvány ellen, és a jogerős követeléseket az iskolaépületre terhelték, a Vocational azonban honlapja tanúsága szerint négy településen ismét megkezdi a tanévet. Szerettük volna megkérdezni Kovács Bélát, miért nem vonja vissza a fenntartó működési engedélyét, amikor több száz gyerek oktatása kerülhet veszélybe, a főjegyző azonban elérhetetlennek bizonyult.
2009. augusztus 28.
Farkas Melinda
A Vocational Academy győri iskolaépületére terhelte rá a bírósági végrehajtó a súlyosan eladósodott alapítvánnyal szembeni követeléseket, mivel az lassan egy éve nem fizeti ki korábbi dolgozói elmaradt bérét, és hatalmas köztartozásai vannak. Az intézményben ennek ellenére egy hét múlva megkezdődhet a tanév. Ha év közben árverezik el az épületet, gyerekek százainak oktatása kerülhet veszélybe.
Tovább gyűrűzik a másfél éve kirobbant alapítványi iskolai botrány: a Vocational Academy a jogerős ítéletek ellenére sem fizeti ki köztartozásait és korábbi dolgozói több havi elmaradt bérét, ezért a bírósági végrehajtó ráterhelte az alapítvány győri iskolájára a követeléseket.
Emlékezetes: a Vocational Academy Alapítvány tavalyelőtt 24 kistelepülési oktatási intézmény fenntartási jogát szerezte meg oly módon, hogy azt ígérte az önkormányzatoknak: amennyiben átengedik nekik az iskolát, a településnek egy fillérjébe sem kerül a működtetés, mert még az állami iskoláknak járó kiegészítő normatívát sem kérik el tőlük. Az alapítvány azonban számos iskolában nem egyenlítette ki a közüzemi számlákat, a pedagógusok pedig hónapokon át nem kaptak fizetést, és az elmaradt béreikhez azóta sem jutottak hozzá. A dolgozóknak másfél éve négy-hat havi bérrel, illetve elmaradt végkielégítésekkel tartozik az alapítvány. Több óvodában, iskolában többnapos szünetet kellett elrendelni. Az osli általános iskolában például év közben megszűnt a felső tagozat, mert a több hónapos elmaradt bérfizetések miatt összesen két tanár maradt az iskolában. A 24 tagintézményből húsz csődbe ment.
– Márciusban nyertünk jogerősen pert az alapítvány ellen. A bíróság 13 dolgozónak összesen több mint húszmillió forintot ítélt meg, amit banki inkasszó útján érvényesíthetünk. Az eltelt fél évben azonban egyetlen fillért sem kaptunk meg a ki nem fizetett bérünkből. Az általunk ismert számlákra ugyanis nem érkezett pénz – jelentette ki lapunknak a sopronkövesdi Árvay Péter, az egyik csődbe ment iskola tanára. A pedagógus feltételezése szerint az alapítvány rengeteg bankszámlát működtet, ám ők csak annak a három számlának a számát ismerik, amelyről korábban fizetést kaptak. Az inkasszó során kiderült, hogy ezekből kettőt megszüntettek, egyre pedig nem érkezett pénz az utóbbi időben. Árvay szerint az alapítványnak igenis van bevétele, hiszen jelenleg négy helyszínen, Győrben, Kapuváron, Csornán és Kunszigeten működtet iskolát, amelyek után támogatást kap az államtól. A Magyar Államkincstár azonban elzárkózott attól, hogy a károsultaknak elárulja, a Vocational melyik számlájára utalja a normatívát. Így egyetlen lehetőség maradt: a bírósági végrehajtó, aki lefoglalhatja az alapítvány vagyonát.
A vitnyédi és a marcaltői károsult pedagógusok már a sopronkövesdiek előtt pert nyertek a szélhámos alapítvány ellen. Van, akinek már több mint hárommillió forinttal tartoznak, és egy éve jogerős ítélet van a kezében, mégsem kapott egy fillért sem. Az inkasszóból persze nem folyt be pénz, így ügyük már a végrehajtónál van. A Kisalföld információi szerint a bírósági végrehajtó ráterhelte az alapítvány győri iskolájára a károsultak több tíz millió forintos követeléseit, ám a pénz megszerzésére így is kevés az esély, a lap szerint ugyanis az épületnek több mint ötven tulajdonosa van, vagyis az alapítvány tulajdonosi részesedése olyan alacsony, hogy abból lehetetlen lesz mindenkit kártalanítani. A ki nem fizetett tanárok követelései ráadásul a sor végén kullognak, hiszen az alapítvány nem csak nekik adós. A pedagógusok információi szerint a Vocational hetvenmillió forinttal tartozik az APEH-nak és 450 millióval az Erste Banknak, előbb pedig ezeket kártalanítják majd a pénzből. A követelések sora ugyanakkor napról napra bővül: nemrég újabb sopronkövesdi és rábapordányi pedagógusok ügyében született az alapítványt fizetésre kötelező határozat. A tanárok egy része azon bosszankodik, miért éppen a rengeteg tulajdonosú győri iskolára terhelték a követeléseket, hiszen így nem lesz esély jussuk visszaszerzésére, pedig az alapítványnak van olyan ingatlanja is, ami kizárólag az ő tulajdonában van, így annak értéke teljes egészében a tartozások rendezésére lenne fordítható. Ez a Vocational kapuvári épülete, amelyben szintén iskola üzemel.
A tanárok érdekei mellett az alapítványi iskolába járó gyerekek oktatáshoz való joga is sérülhet. A Vocational Academy honlapja szerint ugyanis jövő héten a bírósági végrehajtás ellenére is megkezdődik a tanítás az „elzálogosított” épületben, és ha azt tanév közben veszik el az alapítványtól, gyerekek százai maradnak iskola nélkül.
Azt gondolhatnánk, az oktatási kormányzat a jelenlegi helyzetben megpróbál segíteni a gyerekeken, és azonnal kiveszi a súlyos csődben lévő alapítvány kezéből az általa működtetett iskolákat, ám az már kiderült, hogy erről szó sincs. Bakonyi László, az iskolák törvényes működését ellenőrző Oktatási Hivatal elnöke korábban lapunknak azt mondta: nem tehetnek semmit, a működési engedélyt ugyanis a megyei főjegyző, és nem az oktatási tárca adja ki, így azt ők nem is vonhatják vissza. Árvay Péter érdekvédő tanár szerint is a Győr-Moson-Sopron megyei főjegyző a felelős, mivel ő adja ki az engedélyt minden évben a Vocationalnak az iskolák működtetésére.
Megdöbbentő volt már az is, hogy tavaly úgy kapta meg az említett négy iskola fenntartói jogát az alapítvány, hogy az előző évben húsz iskolát vitt csődbe, és az akár százmillió forintos követelést is érvényesíthető munkaügyi perek voltak folyamatban ellene. Az engedélyt kiadó Kovács Béla megyei főjegyző akkor úgy nyilatkozott: Győrben, Kapuváron, Csornán és Kunszigeten korábban nem voltak problémák, így nem lett volna indokolt visszavonni az engedélyt; ez a kérdés csak akkor lesz aktuális, ha a bíróság esetleg csődeljárást kezdeményez a szervezet ellen. Azóta bírósági végrehajtás van folyamatban az alapítvány ellen, és a jogerős követeléseket az iskolaépületre terhelték, a Vocational azonban honlapja tanúsága szerint négy településen ismét megkezdi a tanévet. Szerettük volna megkérdezni Kovács Bélát, miért nem vonja vissza a fenntartó működési engedélyét, amikor több száz gyerek oktatása kerülhet veszélybe, a főjegyző azonban elérhetetlennek bizonyult.
Módosult a közoktatási törvény
Az Országgyűlés július 5-én elfogadta a közoktatási törvény módosítását, a szeptembertől életbe lépő változások rögzítik az évfolyamismétlés és a szöveges értékelés alkalmazásának feltételeit: ismét lehetőség lesz második év végén évfolyamismétlésre utasítani a diákokat, ha a nevelőtestület úgy ítéli meg. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára még jóval kinevezése előtt - május 28-án - országgyűlési képviselőként nyújtotta be a pedagógustársadalom többségének támogatását élvező javaslatát.
A képviselők 301 igen és 61 nem szavazattal hagyták jóvá a módosítást. Támogatták a javaslatot a fideszes, a kereszténydemokrata és a jobbikos képviselők, nemmel szavazott az MSZP és az LMP frakciója.
A változtatás értelmében az évfolyamismétlésnél kikerül a szülői vétó a jogszabályból.
A módosított jogszabály rögzíti, hogy a tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be.
Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.
A módosított törvény rögzíti, hogy első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
A javaslat vitáját követően változás történt Hoffmann Rózsa eredeti indítványhoz képest, amelyben az szerepelt, hogy a második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik, de az iskola pedagógiai programja előírhatja a szöveges értékelést is.
Az elfogadott törvénybe olyan értelmű módosítás került, hogy nem lesz kötelező az osztályozás, az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy a szöveges értékelést vagy a hagyományos módszert használják-e, vagy a kettőt együtt.
Iskolaváltásnál, vagy ha más esetben erre szükség van, az intézmény a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is kifejezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.
A módosítást kitér arra, hogy az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől.
Azok az iskolák, amelyek a tanulók teljesítményét már a 2010/2011. tanév második félévétől osztályzattal kívánják minősíteni, értékelni, év végéig áttekintik pedagógiai programjukat és - ha e törvény hatálybalépéstől számított hatvan napon belül a fenntartó hozzájárul a pedagógiai program jóváhagyására, bevezetésére vonatkozó általános előírások alkalmazásától való eltéréshez - a szükséges változtatásokat átvezetik.
Azok az intézmények, melyek az általános iskola 2-4. évfolyamán a szöveges minősítést, értékelést alkalmazzák, az osztályzatra való átváltás szabályait helyi tantervükbe 2010. december 31-ig építik be.
A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését.
A törvény rögzíti, hogy az 1-4. évfolyamon marad a nem szakrendszerű oktatás, az 5. és 6. osztályban pedig maximum ötven százalékig lehet ilyet szervezni.
A változtatások szeptember 1-jétől lépnek hatályba. A parlament a köztársasági elnöktől a jogszabály sürgős kihirdetését kérte.
2010. augusztus 2., hétfő
Tájékoztatás a civil szervezetek képviselői, munkatársai részére szóló FELHÍVÁS-t megjelenéséről
Civil Szervezetek Képviselői, munkatársai részére szóló FELHÍVÁS-t tett közzé Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtikára, Szászfalvi László. Tisztelt Civil Kollégák! Az elmúlt évtizedek a civil társadalom számára rendkívül sok változást hoztak az alapítványok, társadalmi szervezetek világában. Ezen változások olykor pozitív, néha pedig negatív hatást gyakoroltak a szektorra. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy rendkívül terjedelmes az a joganyag, amely a szervezetek működését, működtetését meghatározza. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésének kormányzati felelőseként és elkötelezett támogatójaként úgy látja, hogy a jogszabályi környezet újragondolása vált szükségessé annak érdekében, hogy Önök az adminisztratív terhek ésszerűsítése és leépítése által minél hatékonyabban tudják végezni a társadalom számára fontos feladataikat. Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 33.§ alapján arra kérem Önt is, hogy járuljon hozzá a jogszabályok élethez igazításához, emberközpontúvá tételéhez. Munkánk során azon normák vizsgálatára, koherenssé tételére és módosítására törekszünk, amelyek elősegítik a fent megjelölt célok megvalósítását, ezért az Ön munkájának segítése érdekében összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat (melléklet). A jogszabályokról és más fontos – a civil szektort érintő – információkról a Civil Információs Portálon tájékozódhat, a www.civil.info.hu címen. Kérem, hogy javaslatait – a későbbi kapcsolatfelvétel érdekében elérhetőségi adataival együtt – a civiljog@kim.gov.hu e-mail címre szíveskedjen eljuttatni 2010. augusztus 31-éig, hogy az egyeztetéseket követően 2011. év munkaprogramjának részeként a szükséges intézkedések megtehetők legyenek. Segítő együttműködését köszönve kívánok további eredményes munkát! Budapest, 2010. július Szászfalvi Lászlóállamtitkár Melléklet - vizsgálni javasolt jogszabályok jegyzéke |
Művészetoktatás
KDNP: segítse a kormány a művészetoktatást
Michl József a hazai művészetoktatásról szólva kiemelte: a finanszírozási feltételek évről-évre romlottak, 1992-től - kivéve az előző Fidesz-kormányt - folyamatosan csökkent az e célra fordított összeg. Az egyházi fenntartású művészeti oktatási intézmények kiegészítő normatíváját 2005-től elvették - jegyezte meg. Van olyan intézmény, amely azonnali segítség nélkül, szeptemberben nem nyitja meg kapuit. Azt kérte, segítse a kormány a művészetoktatást.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kiemelte: a kormány elkötelezett a művészeti nevelés érdekében, kiemelt területnek tartja. Az előző kormány alatt milliárdokat vontak ki, s így százezer gyermek tűnt el a rendszerből. Mihelyt lehetőség lesz, megpróbálják pótolni az elvont összegeket - tette hozzá. Az új nemzeti alaptantervben, amelynek kidolgozása egy-két héten belül megkezdődik, hangsúlyosabb szerepet kap majd ez a terület is.
MTI 2010. július 19., hétfő 15:43
Szégyen Kodály országában: összeomolhat a művészetoktatás
| A hírek szerint a legújabb költségvetési szerkezetben rendkívül komoly érvágásra számíthatnak a művészeti oktatásban résztvevők: a zenedék, kisképzők, ipar- és képzművészeti szakközépiskolák kollektívái eddig is a léthatáron éltek.
Közlemény az alapfokú művészetoktatás támogatásának igényléséről
Közlemény az alapfokú művészetoktatás támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 18/2010. (IV. 7.) OKM rendeletről. Megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi 50. számában. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 13. pontjában 460,0 millió forintos támogatást biztosít az alapfokú művészetoktatási intézményeket fenntartó helyi önkormányzatok számára.
A támogatást igényelheti az alapfokú művészetoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat, intézményi társulás székhely önkormányzata, többcélú kistérségi társulás, az alapfokú művészetoktatási intézményt fenntartó nem állami intézmény fenntartója (az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezetében biztosított keret terhére), továbbá a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények az általuk ellátott közoktatási feladatokra.
A támogatás elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók száma alapján igényelhető, tekintettel arra, hogy ezek a tanulók a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( a továbbiakban: Kt.) 117. § (2) bekezdése alapján mentesülnek a térítési díj fizetési kötelezettség alól. A támogatás elsődlegesen ennek kompenzálására szolgál mind a minősített, mind a minősítéssel nem rendelkező, mind a Waldorf iskolák kerettanterve alapján nevelő és oktató iskolák fenntartói esetében.
A támogatás igénylése: A fenntartó támogatási igényt az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézményben, vagy többcélú intézmény esetében az alapfokú művészetoktatási tevékenységet ellátó intézményegységben vagy tagintézményben 2009/2010. tanévben tanuló hátrányos helyzetű (beleértve a halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók után nyújthat be.
Az érintett tanulók létszámának megállapításakor a helyi önkormányzatok a 2009. október 1-jei, a közoktatási humánszolgáltatók és a közoktatási intézményt fenntartó központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények a 2010. február 1-jei állapotot kell, hogy figyelembe vegyék.
A létszám meghatározásakor - az előző évek támogatási rendeleteihez hasonlóan - ez évben is azon gyermekek, tanulók létszámát kell figyelembe venni, akik után normatív hozzájárulásra jogosult a fenntartó. (Kt. 1. sz. melléklet Második rész 1. c) pont szerint)
Az érintett tanulók létszámának megállapításakor a helyi önkormányzatok a 2009. október 1-jei, a közoktatási humánszolgáltatók és a közoktatási intézményt fenntartó központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények a 2010. február 1-jei állapotot kell, hogy figyelembe vegyék.
A létszám meghatározásakor - az előző évek támogatási rendeleteihez hasonlóan - ez évben is azon gyermekek, tanulók létszámát kell figyelembe venni, akik után normatív hozzájárulásra jogosult a fenntartó. (Kt. 1. sz. melléklet Második rész 1. c) pont szerint)
A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 14/B. §-ának (3) bekezdésében foglalt “Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” minősítéssel rendelkező intézmény (intézményegység, tagintézmény) fenntartói, valamint a Waldorf iskolák kerettanterve alapján nevelő és oktató iskolák fenntartói a nem hátrányos helyzetű alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók után is igényelhetnek támogatást a rendelet mellékletét képező adatlap és az esélyegyenlőségi nyilatkozat kitöltésével, mely szintén a rendelet mellékletében található.
A támogatási igény benyújtásának határideje: 2010. április 16.
A fenntartó OKM Támogatáskezelő honlapján (http://www.okmt.hu/index.php?oldal_id=364;http://www.okmt.hu/index.php?oldal_id=457) kitöltött támogatási igényt papír alapon két eredeti példányban postai úton, továbbá elektronikusan is az adatlap megküldésével nyújthatja be.
- a helyi önkormányzatok a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez
- a közoktatási humánszolgáltatók és a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóságához.
Az elektronikus benyújtás kizárólag az OKM Támogatáskezelő honlapján található, erre a célra kialakított elektronikus rendszeren keresztül történik.
Letölthető dokumentumok
A támogatás felhasználható
- az alapfokú művészetoktatási intézmény vagy alapfokú művészetoktatási tevékenységet ellátó intézményegység, tagintézmény működési jellegű kiadásainak (személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb működési célú kiadások) fedezésére, valamint
- olyan tevékenység finanszírozására, amely új vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására irányul, valamint a meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg (fejlesztés) az alapfokú művészetoktatási intézményben vagy az alapfokú művészetoktatási tevékenységet ellátó intézményegységben, tagintézményben.
Fontos változás a tavalyi évhez képest, hogy az elnyert támogatás legalább 50%-át tárgyi eszközök beszerzésére kell fordítani!
Az elnyert támogatást csak a miniszteri döntést követően 2010. december 31-ig lehet felhasználni. A 2010. december 31-én kötelezettségvállalással terhelt maradvány 2011. június 30-ig használható fel.
Az elnyert támogatást csak a miniszteri döntést követően 2010. december 31-ig lehet felhasználni. A 2010. december 31-én kötelezettségvállalással terhelt maradvány 2011. június 30-ig használható fel.
Forrás: OKM
Minősítés 2009
Már hetek óta keresem, hogy a 2 éve oly nagy ihart kavart minősítési eljárás, az most ho van? Hol lehet beadni? Mik a követelmények, ki intézi? VAgy csak egy nagy fellángolás volt, hogy egy év alatt lezavarjunk mindent, akinek kell, odaadjuk a réztáblát, s utána aki nem kapta meg, azzal meg nem is foglalkozunk?
Valaki felvilágosítana, hogy 2009-ben mi a határidő?
Valaki felvilágosítana, hogy 2009-ben mi a határidő?
Tizenkét Karátos Magániskola
Mégiscsak meg lehet szüntetni év közben iskolát?? Érettségi előtt pár hónappal? S mindez csak azért, mert egy Önkormányzat egy épület funkcióját nem módosította? Hogy is van ez? Ilyen egyszerűen leírunk egy intéményt és szétszórjuk a gyerekeket?
OH lapja
OH lapja
Új tudás, a válasz
Még aznap (2009-03-16) válasz ment az OKM részére, amit a másik két címzett már olvasott: Klész Tibor klesz.tibor@okm.gov.hu, és Csekő Katalin katalin.cseko@okm.gov.hu
Tisztelt Berki Imre!
Tekintve, hogy kérésem nem a vitaindító dokumentumokra vonatkozott, kérem, hogy küldje el számomra "Az Új tudás, műveltség program" programdokumentációját, ami tájékozódásom szerint márciusi állapotban elvileg nyilvános volna. Engem kifejezetetten érdekelne, hogy milyen terv vagy dokumentáció alapján kerülnek pénzügyi források (nem csekély összeggel) egy-egy program mögé. Azt hiszem nem vagyok annyira vak, hogy ha egy 15 milliós éves költségvetésű intézmény hátterében több száz oldalas dokumentáció húzódik, tekintve a pedagógiai program, házirend, minőségirányítási program, költségvetés, fejlesztési terv, beszámolók, önértékelés, minősítés, és a többi ötvenféle dokumentáció, hogy akkor egy 4 vagy 5 oldalas dokumentum alapján döntenek 100 Mrd Ft-okról és tartanak társadalmi egyeztetéseket.
Újfent kérem Önt, és Önöket, hogy az Alapítvány részére ezt - az elképzelésünk szerint több száz oldalas - dokumentumot, amit "Az Új tudás, műveltség program"-nak neveznek és ami társadalmi egyeztetésen volt, vagyis nyilvános, haladéktalanul küldje meg számunkra. Valamint szeretnék tájékoztatást kapni, hogy a módosított "Az Új tudás, műveltség program" dokumentációja mikor kerül társadalmi egyeztetésre?
Köszönettel, az Ökök honlapját ismerve és elemezve várom a dokumentumot.
Balogh Veronika
Új tudás, messze a vége...
Március 13-án azt hittem csoda történt, válasz érkezett a Dr. Balogh Gyua részére küldött levélre. A levél tartalma:
Tisztelt Balogh Veronika!
Kérésének megfelelően mellékelten küldöm "Az Új tudás, műveltség program" vitaindító javaslatait. Felhívom szíves figyelmét, hogy a külső hatások következményeként a program meghirdetése óta jelentősen változott.
A programmal kapcsolatban az alábbi linkeken talál további információkat:
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=764&articleID=232489&ctag=articlelist&iid=1
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1467&articleID=232411&ctag=articlelist&iid=1
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2090&articleID=232164&ctag=articlelist&iid=1
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2087&articleID=231067&ctag=articlelist&iid=1
Köszönöm megtisztelő érdeklődését. Kérem továbbra is kísérje figyelemmel honlapunkat.
Üdvözlettel:
Berki Imre, Titkársági referens
OKM Közoktatási Szakállamtitkárság berki.imre@okm.gov.hu
Új Tudás útja...
A többszöri sikertelen telefonos beszélgetések után február 26-án e-mailt küldtem Dr. Balogh Gyula
Koordinációs Szakállamtitkár részére info@okm.gov.hu, és Kozma Ágnes Sajtóiroda Koordinátor részére agnes.kozma@okm.gov.hu . Utóbbi Höggyel már február 5-én beszéltünk, megígérte számunkra, hogy e-mailben küldi az anyagot, a 2008 márciusi állapotot, mivel az állandóan változó költségvetési tv. miatt az új tudás műveltség programja is változik (húznak, törölnek, stb.).
Még február 26-án ezt a levelet kaptam:
Koordinációs Szakállamtitkár részére info@okm.gov.hu, és Kozma Ágnes Sajtóiroda Koordinátor részére agnes.kozma@okm.gov.hu . Utóbbi Höggyel már február 5-én beszéltünk, megígérte számunkra, hogy e-mailben küldi az anyagot, a 2008 márciusi állapotot, mivel az állandóan változó költségvetési tv. miatt az új tudás műveltség programja is változik (húznak, törölnek, stb.).
Még február 26-án ezt a levelet kaptam:
Kedves Veronika!Március 3-án újbóli e-mailt küldtem, Arató Gergely Oktatásért Felelős Államtitkár részére, arato.gergely@okm.gov.hu .
Köszönjük megkeresését. Amikor Ön itt járt az Ügyfélszolgálat engem hívott fel, de mivel egy sajtóreferens vagyok, ezért nem az én illetékességem a válaszadás. Természetesen kérdését nem felejtettük el, továbbítottam azt, az Oktatásért Felelős Államtitkárság felé.
Kérjük türelmét, a kollégáim rövidesen válaszolni fognak.
Üdvözlettel:
Kozma Ágnes, sajtóreferens
Új Tudás Műveltség Program
2009. február 5-e óta próbáljuk a minisztériumból személyesen, telefonon, e-mailben, levélben, írva és íratlanul megtudni, és elolvasni azt, hogy mit tartalmaz az Új Tudás Program. Természetesen azon a kb. 3-4 oldalas összefoglalón kívül, ami az OKM honlapján megtalálható. Mindezt csak azért, hogy tudjuk miért is alkotnak honatyáink törvényeket, miért különítenek el az oktatási keret terhére közel 11 milliárd Ft-ot, mi volt és milyen társadalmi egyeztetésen (ha volt ilyen...).
A mai napig még nem érkezett meg hozzánk a dokumentum minden ígéret ellenére... várjuk!
A mai napig még nem érkezett meg hozzánk a dokumentum minden ígéret ellenére... várjuk!
Akkor most elkészült vagy sem?
Az OKM közleménye "A pedagógusok munka- és munkaidő terhelése című" kutatásról
2009. január 23.
Tessék megnyomni a "Bővebben..." gombot.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008 tavaszán lefolytatott közbeszerzési eljárását követően a Tárki-Tudok Zrt. készítette el "A pedagógusok munka- és munkaidő terhelése című" kutatást.
Nemzetközi kutatások támasztják alá, hogy az oktatás minőségének és eredményességének fő letéteményese a pedagógus maga. A közoktatás megújításáról kiadott Zöld könyv javaslatainak jelentős része is a pedagógusképzés és foglalkoztatás területét érinti. Ezért is volt sürgető, hogy a tárca megbízható, szakszerű adatokhoz jusson.
A Tárki-Tudok Zrt. 2009. január 15-ére elkészítette az előzetes gyorsjelentést. Ezt a TÁRKI még kiegészíti a tárca által kért és a szerződésben is szereplő szempontokra tekintettel, így a kész kutatási zárótanulmány várhatóan 2009. február első hetében kerül a nyilvánosság elé.
A Tárki-Tudok Zrt. felmérése nem azonos a PDSZ által kezdeményezett vizsgálattal. A Tárki-kutatást a közoktatási szakterület jóval Hiller István és a PDSZ vezetőjének megállapodása előtt megrendelte. Az OKM és a PDSZ által szervezett felmérésre 2009-ben kerül sor, a szakszervezet és a miniszter megállapodása alapján, közösen kialakított szempontok szerint. A felmérés részleteiről és lebonyolításáról az egyeztetések most zajlanak.
2009. január 23.
Tessék megnyomni a "Bővebben..." gombot.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008 tavaszán lefolytatott közbeszerzési eljárását követően a Tárki-Tudok Zrt. készítette el "A pedagógusok munka- és munkaidő terhelése című" kutatást.
Nemzetközi kutatások támasztják alá, hogy az oktatás minőségének és eredményességének fő letéteményese a pedagógus maga. A közoktatás megújításáról kiadott Zöld könyv javaslatainak jelentős része is a pedagógusképzés és foglalkoztatás területét érinti. Ezért is volt sürgető, hogy a tárca megbízható, szakszerű adatokhoz jusson.
A Tárki-Tudok Zrt. 2009. január 15-ére elkészítette az előzetes gyorsjelentést. Ezt a TÁRKI még kiegészíti a tárca által kért és a szerződésben is szereplő szempontokra tekintettel, így a kész kutatási zárótanulmány várhatóan 2009. február első hetében kerül a nyilvánosság elé.
A Tárki-Tudok Zrt. felmérése nem azonos a PDSZ által kezdeményezett vizsgálattal. A Tárki-kutatást a közoktatási szakterület jóval Hiller István és a PDSZ vezetőjének megállapodása előtt megrendelte. Az OKM és a PDSZ által szervezett felmérésre 2009-ben kerül sor, a szakszervezet és a miniszter megállapodása alapján, közösen kialakított szempontok szerint. A felmérés részleteiről és lebonyolításáról az egyeztetések most zajlanak.
Segédanyag a munkajogi változások értelmezéséhez, alkalmazásához
Az egyszerű és mindenki számára érthető és egyedül értelmezhető jogszabályok állama vagyunk.
Tovább az OKM Közoktatási Főosztály anyagához, amely folyamatosan bővül.
Tovább az OKM Közoktatási Főosztály anyagához, amely folyamatosan bővül.
Fellebezés ma Magyarországon
Talán a legfontosabb:
Az érintett személynek minden, az ügyében történő eljárásban joga van betekinteni a dokumentumokba. MINDEN dokumentumba.
Mi is ezt tettük, fellebezésünk ügyében betekintettünk a dokumentumokba, hogy mi is történt 2008. november 26.-tól 2009. január 26-ig eltelt 30 ügyintézési napban...
Egyszer érkeztették a hivatalban, ahonnan tovább egy levél kíséretében ment tovább, érkeztették december 5.-én, kapott egy pecsétet 8-án, 9-én és még 19-én és új iktató számot kapott január 5-én.
Január 26-án az ügyben a 30 napos "határidőn belül" még nincs döntés... sem... és ne zavarjon senkit, hogy 150 gyerek oktatásáról és 16 tanár megélhetéséről lenne szó, ami minden nappal egyre rémisztőbb képet ölt.
Hogy cifrázzuk a történetet és a magyar jogrendszert, az ír véleményezést a fellebbezéshez, aki ellen az ember beadja... az esélyegyenlőség mindenek felett!
2009.01.28.
Az érintett személynek minden, az ügyében történő eljárásban joga van betekinteni a dokumentumokba. MINDEN dokumentumba.
Mi is ezt tettük, fellebezésünk ügyében betekintettünk a dokumentumokba, hogy mi is történt 2008. november 26.-tól 2009. január 26-ig eltelt 30 ügyintézési napban...
Egyszer érkeztették a hivatalban, ahonnan tovább egy levél kíséretében ment tovább, érkeztették december 5.-én, kapott egy pecsétet 8-án, 9-én és még 19-én és új iktató számot kapott január 5-én.
Január 26-án az ügyben a 30 napos "határidőn belül" még nincs döntés... sem... és ne zavarjon senkit, hogy 150 gyerek oktatásáról és 16 tanár megélhetéséről lenne szó, ami minden nappal egyre rémisztőbb képet ölt.
Hogy cifrázzuk a történetet és a magyar jogrendszert, az ír véleményezést a fellebbezéshez, aki ellen az ember beadja... az esélyegyenlőség mindenek felett!
2009.01.28.
Száz év után sincs önálló gyermekjog
2001. október 5., péntek, 5:14
Magyarországon jelenleg 2,3 millió kiskorú él. Minden száz gyermekből átlagosan 16-17 százalék számít veszélyeztetettnek, 80 százalékuk anyagi okokból. Állami gondozásban 23 ezer kiskorúról gondoskodnak, 40 százalékukat nevelőszülőknél tudják elhelyezni.
Az intézményes állami gyermekvédelem felé Magyarország épp 100 esztendeje tette meg az első lépést. A magyar gyermekvédelem elmúlt száz évét összefoglalva Orbán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (Magyisz) elnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: az 1901-es állami menhelyekről szóló törvénnyel kezdődően alakult ki Magyarországon az intézményes gyermekvédelem. Ezzel jogilag szabályozottá vált, hogy egy gyermek se maradhasson állami segítség nélkül - magyarázta Orbán, aki egyben a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője is. Hozzátette: fontos megemlíteni ugyanakkor az 1971-es ifjúsági törvényt, amely kijelentette: a szülői felelősséget semmilyen jogszabály nem helyettesíti. A gyermekek jogairól szóló 1989-es ENSZ-egyezményt az Országgyűlés 1991-ben ratifikálta. Az 1997-es magyar gyermekvédelmi törvényt ennek szellemében fogadta el a parlament.
A gyermekek jelenlegi helyzetéről beszélve a Magyisz elnöke elmondta: minden száz gyermekből 16-17 számít veszélyeztetettnek, 80 százalékuk anyagi okokból. Állami gondozásban a gyermekek egy százaléka van, azaz éves szinten 23 ezer kiskorú. A hivatásos nevelőszülők száma jelenleg 350, ez 30 százalékos csökkenést jelent: a háború előtt az állami gondozásban lévő gyermekek 80 százalékát, míg most csak 40 százalékát tudják nevelőszülőknél elhelyezni - közölte Orbán István.
A fejlesztendő területeket érintve elmondta: a hazai gyermekotthonokban átlagosan egy dolgozóra három gyermek jut. Ezzel szemben Nyugat-Európában fordított a helyzet: egy gyermekre jut 2,8 nevelő. A nevelőknek korábban 70 százaléka volt pedagógus, mára ez az arány is megfordult: csupán 30 százalékuk rendelkezik pedagógus végzettséggel - fűzte hozzá. Az adatok szerint száz gyermekből 32 házasságon kívül születik - közölte Orbán. Évente 11-12 ezer apasági pert folytatnak, s az esetek harmadában vállalja a per végére az apa a gyermeket. A magyar gyermekvédelmi rendszer pozitívumaként emelte ki a Magyisz elnöke azt a gyakorlatot, hogy amennyiben eredménytelen a bírósági határozat végrehajtása, az állam megelőlegezi a gyermektartási díjat. Szintén pozitívumként említette, hogy a törvény módosítása a független gyermekjogi biztost is rendszerbe állítja, melynek szükségességét a szakma már három éve jelezte.
A hazai gyermekvédelem fő hiányosságának azt nevezte, hogy nincs önálló gyermekjog, nincs olyan alkotmányos törvényi szabályozás, amely csak és kizárólag a gyermekek jogaira vonatkozik. További problémaként említette, hogy a gyámügy még most is rendkívül bürokratikus rendszerrel, egy 1957-es törvény szerint működik.
(Magyar Hirlap)
Magyarországon jelenleg 2,3 millió kiskorú él. Minden száz gyermekből átlagosan 16-17 százalék számít veszélyeztetettnek, 80 százalékuk anyagi okokból. Állami gondozásban 23 ezer kiskorúról gondoskodnak, 40 százalékukat nevelőszülőknél tudják elhelyezni.
Az intézményes állami gyermekvédelem felé Magyarország épp 100 esztendeje tette meg az első lépést. A magyar gyermekvédelem elmúlt száz évét összefoglalva Orbán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (Magyisz) elnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: az 1901-es állami menhelyekről szóló törvénnyel kezdődően alakult ki Magyarországon az intézményes gyermekvédelem. Ezzel jogilag szabályozottá vált, hogy egy gyermek se maradhasson állami segítség nélkül - magyarázta Orbán, aki egyben a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője is. Hozzátette: fontos megemlíteni ugyanakkor az 1971-es ifjúsági törvényt, amely kijelentette: a szülői felelősséget semmilyen jogszabály nem helyettesíti. A gyermekek jogairól szóló 1989-es ENSZ-egyezményt az Országgyűlés 1991-ben ratifikálta. Az 1997-es magyar gyermekvédelmi törvényt ennek szellemében fogadta el a parlament.
A gyermekek jelenlegi helyzetéről beszélve a Magyisz elnöke elmondta: minden száz gyermekből 16-17 számít veszélyeztetettnek, 80 százalékuk anyagi okokból. Állami gondozásban a gyermekek egy százaléka van, azaz éves szinten 23 ezer kiskorú. A hivatásos nevelőszülők száma jelenleg 350, ez 30 százalékos csökkenést jelent: a háború előtt az állami gondozásban lévő gyermekek 80 százalékát, míg most csak 40 százalékát tudják nevelőszülőknél elhelyezni - közölte Orbán István.
A fejlesztendő területeket érintve elmondta: a hazai gyermekotthonokban átlagosan egy dolgozóra három gyermek jut. Ezzel szemben Nyugat-Európában fordított a helyzet: egy gyermekre jut 2,8 nevelő. A nevelőknek korábban 70 százaléka volt pedagógus, mára ez az arány is megfordult: csupán 30 százalékuk rendelkezik pedagógus végzettséggel - fűzte hozzá. Az adatok szerint száz gyermekből 32 házasságon kívül születik - közölte Orbán. Évente 11-12 ezer apasági pert folytatnak, s az esetek harmadában vállalja a per végére az apa a gyermeket. A magyar gyermekvédelmi rendszer pozitívumaként emelte ki a Magyisz elnöke azt a gyakorlatot, hogy amennyiben eredménytelen a bírósági határozat végrehajtása, az állam megelőlegezi a gyermektartási díjat. Szintén pozitívumként említette, hogy a törvény módosítása a független gyermekjogi biztost is rendszerbe állítja, melynek szükségességét a szakma már három éve jelezte.
A hazai gyermekvédelem fő hiányosságának azt nevezte, hogy nincs önálló gyermekjog, nincs olyan alkotmányos törvényi szabályozás, amely csak és kizárólag a gyermekek jogaira vonatkozik. További problémaként említette, hogy a gyámügy még most is rendkívül bürokratikus rendszerrel, egy 1957-es törvény szerint működik.
(Magyar Hirlap)
Fenyő László gordonkaművész nemrégiben közzétett nyílt levele nyomán...
Fenyő László gordonkaművész nemrégiben közzétett nyílt levele nyomán a kérdéses koncert sorsa újabb fordulatot vett - a végkifejletről Fenyő az alábbi tájékoztatást adta a Fideliónak.
Nyílt levelem szomorú fordulatot eredményezett: a Rádió végérvényesen törölte a márványtermi "…és Kodály" koncertet. A Bartók Rádió föszerkesztöje, Farkas Zoltán következöképpen indokolta a döntést: "Az MR3-Bartók Rádió még jelenlegi sanyarú pénzügyi helyzetében sem szeretne olyan kiváló művészt ingyenes fellépésre kényszeríteni, aki ezt kényszerűségből teszi. Nem lesz hangverseny november 19-én.
Miután zongorista partnerem Farkas Gábor és én is változatlanul komolyan gondoljuk, amit október 22-án kelt nyílt levelemben a minket játékra ösztönzö, - mindenféle anyagi haszontól független - gondolatainkról írtam, a hangversenyt annak eredeti napján, november 19-én, hétfőn este hét órai kezdettel a Régi Zeneakadémia hangversenytermében (VI. Vörösmarty u. 35) megtartjuk. A belépés díjtalan, minden érdeklödöt szeretettel várunk.
Műsor:
Beethoven: A-dúr szonáta, op. 69
R. Schumann: Adagio és Allegro, op. 70
Kodály: Adagio
Bach-Kodály: Három korálelöjáték - Ach, was ist doch unser Leben; Vater Unser im Himmelreich; Christus, der uns selig macht
Bartók: I. rapszódia
Fenyő László
gordonkamüvész
Nyílt levelem szomorú fordulatot eredményezett: a Rádió végérvényesen törölte a márványtermi "…és Kodály" koncertet. A Bartók Rádió föszerkesztöje, Farkas Zoltán következöképpen indokolta a döntést: "Az MR3-Bartók Rádió még jelenlegi sanyarú pénzügyi helyzetében sem szeretne olyan kiváló művészt ingyenes fellépésre kényszeríteni, aki ezt kényszerűségből teszi. Nem lesz hangverseny november 19-én.
Miután zongorista partnerem Farkas Gábor és én is változatlanul komolyan gondoljuk, amit október 22-án kelt nyílt levelemben a minket játékra ösztönzö, - mindenféle anyagi haszontól független - gondolatainkról írtam, a hangversenyt annak eredeti napján, november 19-én, hétfőn este hét órai kezdettel a Régi Zeneakadémia hangversenytermében (VI. Vörösmarty u. 35) megtartjuk. A belépés díjtalan, minden érdeklödöt szeretettel várunk.
Műsor:
Beethoven: A-dúr szonáta, op. 69
R. Schumann: Adagio és Allegro, op. 70
Kodály: Adagio
Bach-Kodály: Három korálelöjáték - Ach, was ist doch unser Leben; Vater Unser im Himmelreich; Christus, der uns selig macht
Bartók: I. rapszódia
Fenyő László
gordonkamüvész
Ingyen, tiszteletből - Fenyő László nyílt levele
A zenekedvelő és zenében tájékozott magyar közvélemény előtt talán nem kell bemutatkoznom. Budapesten megkezdett zeneakadémiai tanulmányaimat Lübeckben fejeztem be, ott szereztem művészdiplomát és azóta Németországban élek. Rendszeresen koncertezem Amerikától Ázsiáig, mindennél fontosabb azonban számomra Magyarországgal való kapcsolatom. Minden nagy nemzetközi versenydíjnál, kitüntetésnél nagyobb örömet okozott a 2005-ben kapott Liszt-díj és örömmel mondok igent minden otthonról jött felkérésre, elfogadva, hogy az azokért kapott tiszteletdíj a magyar értékrendnek felel meg.
Ez év elején született megállapodás nyomán 2007 júliusában kaptam meg a felkérést a Magyar Rádiótól, miszerint a jubileumi Kodály évben megrendezendő "…és Kodály" című hangversenysorozat egyik koncertjén, november 19-én lépjek fel a Rádió Márványtermében. A felkérést, a benne megjelölt tiszteletdíjjal együtt elfogadtam, illetve minden egyéb elfoglaltságomat novemberre eme koncert tudatában alakítottam. Tudatában annak is, hogy családom októberben még egy fővel gyarapodni fog, nem volt könnyű időmmel gazdálkodnom.
Ezek után október 17-én elektronikus levelet kaptam Lázár Esztertől, a sorozat szerkesztőjétől, amelyben rendkívül sajnálkozva közli, hogy kénytelen lemondani a hangversenyt, mert a Rádióban életbe lépett elnöki utasítás értelmében a Rádió hangversenyein csak azok szerepelhetnek, akik ezt ingyen vállalják. Néhány nappal később Farkas Zoltán, a Bartók Rádió főszerkesztője pontosította a helyzetet: "A rendkívüli takarékossági intézkedések azt írják elő, hogy a Rádió minden egysége az úgynevezett "külsős" kifizetéseket a tavalyi keret 50 %-ára szorítsa le. A hangversenyeken fellépő művészek honoráriuma is "külső kifizetésnek" minősül, s minthogy a Bartók Rádió ez évben már felélte (sőt némileg túl is haladta) az 50 %-ot, valóban csak azokat a koncerteket áll módunkban megrendezni, amelyeken a művészek vagy honorárium nélkül lépnek fel, vagy valamilyen külsős pályázati forrás vagy szponzor biztosítja a honoráriumot. A Kodály-sorozat esetében az utóbbiról van szó, de sajnos a megítélt külső támogatás kevesebb, mint amennyi a 4 hangverseny megrendezéséhez szükséges."
Ez így tulajdonképpen érthető és indokolt, csak éppen nem választható el azoktól a megdöbbentő hírektől, amelyek a Rádió zenei együtteseit érintő, széleskörű tiltakozási hullámot kiváltó, romboló intézkedésekről szólnak. Természetesen felmerült bennem a gondolat, hogy lemondok a megállapodott tiszteletdíjról. Művészi önérzetem azonban a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy ezzel a lépésemmel a legcsekélyebb mértékben is a Magyar Rádió jelenlegi vezetésével való szolidaritásomat fejezzem ki. Másfelől azonban, tekintettel a Rádiónál évek óta áldozatosan dolgozó, kiváló szakemberek iránti őszinte nagyrabecsülésemre, tekintettel arra, hogy magam is voltam egy ideig a Magyar Rádió alkalmazottja és mindenek előtt mélységes tiszteletemre Kodály Zoltán iránt, úgy határoztam, hogy lemondok a megállapodás szerinti – eleve rendkívül szerény — tiszteletdíjról és ingyen játszom a hangversenyen. Ezúton is köszönöm Farkas Gábor zongoraművésznek, aki a hangversenyen partnerem lesz, hogy ő is hasonlóan döntött!
Amiről itt szó van, magánügy. Úgy gondolom azonban, mégis tudomására kell hoznom a zenét szerető és a magyar zenéért felelősséget érző embereknek, akiknek nem mindegy, hogyan alakul az egyik legfontosabb zenei műhely, az "ország legnagyobb hangversenyterme", a Magyar Rádió sorsa.
Fenyő László
gordonkamüvész
Frankfurt, 2007.10.22
Ez év elején született megállapodás nyomán 2007 júliusában kaptam meg a felkérést a Magyar Rádiótól, miszerint a jubileumi Kodály évben megrendezendő "…és Kodály" című hangversenysorozat egyik koncertjén, november 19-én lépjek fel a Rádió Márványtermében. A felkérést, a benne megjelölt tiszteletdíjjal együtt elfogadtam, illetve minden egyéb elfoglaltságomat novemberre eme koncert tudatában alakítottam. Tudatában annak is, hogy családom októberben még egy fővel gyarapodni fog, nem volt könnyű időmmel gazdálkodnom.
Ezek után október 17-én elektronikus levelet kaptam Lázár Esztertől, a sorozat szerkesztőjétől, amelyben rendkívül sajnálkozva közli, hogy kénytelen lemondani a hangversenyt, mert a Rádióban életbe lépett elnöki utasítás értelmében a Rádió hangversenyein csak azok szerepelhetnek, akik ezt ingyen vállalják. Néhány nappal később Farkas Zoltán, a Bartók Rádió főszerkesztője pontosította a helyzetet: "A rendkívüli takarékossági intézkedések azt írják elő, hogy a Rádió minden egysége az úgynevezett "külsős" kifizetéseket a tavalyi keret 50 %-ára szorítsa le. A hangversenyeken fellépő művészek honoráriuma is "külső kifizetésnek" minősül, s minthogy a Bartók Rádió ez évben már felélte (sőt némileg túl is haladta) az 50 %-ot, valóban csak azokat a koncerteket áll módunkban megrendezni, amelyeken a művészek vagy honorárium nélkül lépnek fel, vagy valamilyen külsős pályázati forrás vagy szponzor biztosítja a honoráriumot. A Kodály-sorozat esetében az utóbbiról van szó, de sajnos a megítélt külső támogatás kevesebb, mint amennyi a 4 hangverseny megrendezéséhez szükséges."
Ez így tulajdonképpen érthető és indokolt, csak éppen nem választható el azoktól a megdöbbentő hírektől, amelyek a Rádió zenei együtteseit érintő, széleskörű tiltakozási hullámot kiváltó, romboló intézkedésekről szólnak. Természetesen felmerült bennem a gondolat, hogy lemondok a megállapodott tiszteletdíjról. Művészi önérzetem azonban a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy ezzel a lépésemmel a legcsekélyebb mértékben is a Magyar Rádió jelenlegi vezetésével való szolidaritásomat fejezzem ki. Másfelől azonban, tekintettel a Rádiónál évek óta áldozatosan dolgozó, kiváló szakemberek iránti őszinte nagyrabecsülésemre, tekintettel arra, hogy magam is voltam egy ideig a Magyar Rádió alkalmazottja és mindenek előtt mélységes tiszteletemre Kodály Zoltán iránt, úgy határoztam, hogy lemondok a megállapodás szerinti – eleve rendkívül szerény — tiszteletdíjról és ingyen játszom a hangversenyen. Ezúton is köszönöm Farkas Gábor zongoraművésznek, aki a hangversenyen partnerem lesz, hogy ő is hasonlóan döntött!
Amiről itt szó van, magánügy. Úgy gondolom azonban, mégis tudomására kell hoznom a zenét szerető és a magyar zenéért felelősséget érző embereknek, akiknek nem mindegy, hogyan alakul az egyik legfontosabb zenei műhely, az "ország legnagyobb hangversenyterme", a Magyar Rádió sorsa.
Fenyő László
gordonkamüvész
Frankfurt, 2007.10.22
Munkarend...
Próbáltam átadni pénteki napon 5 db levelet. Az eredmény:
OKM: 2-ig van postázó, egyáltalán mit keresek ott? Menjek vissza hétfőn...
Képviselők háza: hát esetleg próbáljam meg, a központi szám a 9-es, a portáról hívható, onnan kapcsolnak.Részeredmények:
MSZP - frakció még elérhető, de a célszemély már nincs benn, nem elérhető
KDNP - a frakció üzenetrögzítője jelentkezik
Fidesz - üzenetrögzítő
Péntek du. 2-től ne intézzen senki semmit, mert már nincs munkaidő, kivéve a zenetanár és művészek számára, előbbiek este 8-ig dolgozhatnak, utóbbiak hajnalig is akár... pótlékok nélkül.
2008.12.14.
OKM: 2-ig van postázó, egyáltalán mit keresek ott? Menjek vissza hétfőn...
Képviselők háza: hát esetleg próbáljam meg, a központi szám a 9-es, a portáról hívható, onnan kapcsolnak.Részeredmények:
MSZP - frakció még elérhető, de a célszemély már nincs benn, nem elérhető
KDNP - a frakció üzenetrögzítője jelentkezik
Fidesz - üzenetrögzítő
Péntek du. 2-től ne intézzen senki semmit, mert már nincs munkaidő, kivéve a zenetanár és művészek számára, előbbiek este 8-ig dolgozhatnak, utóbbiak hajnalig is akár... pótlékok nélkül.
2008.12.14.
"Minden gyermeknek egy hangszert"...
"Minden gyermeknek egy hangszert"...
Zene mindenkinek
Most, hogy Németországban is megkezdődött a tanév, újult erővel kapott lábra a "Minden gyermeknek egy hangszert" mozgalom az ország általános iskoláiban.
Amióta meghirdették három évvel ezelőtt, a kezdeményezés egyre népszerűbb mind a diákok, mind a szülők körében.
A kezdeményezés lényege, hogy az általános iskolások általában harmadik osztálytól - azaz kilenc-tíz évesen - az adott tanintézet támogatásával minden héten egy alkalommal, általában egy órán keresztül kezükbe kaphatják azt a hangszert, amely a legközelebb áll szívükhöz, kezükhöz, amelyen a legszívesebben játszanának. Így egyebek között választhatnak a gitár, a hegedű, a fuvola, vagy épp a nagybőgő között, s természetesen legtöbb helyen a zongora is rendelkezésre áll.
Mindehhez hozzájön még, hogy általában az ötödik óra után kezdődő zeneoktatás valódi oktatók irányításával történik, akik ténylegesen "művészei" az adott hangszernek, így a diákok szakemberektől sajátíthatják el az adott hangszer rejtelmeit, a hangokat és az oktávokat, a technikát, s a megfelelő ritmust.
Az eddigi tapasztalatok rendkívül kedvezőek, még akkor is, ha a mozgalomhoz való csatlakozást természetesen nem minden iskola engedheti meg magának. Egyrészt azért nem, mert nem rendelkezik a szükséges anyagi - és zenei - eszközökkel, másrészt azért, mert hiány van a zeneoktatókból. Pedig a vállalkozó kedvű iskolások száma rohamosan növekszik, s a lelkesedés, a tanulni vágyás a felmérések szerint nem ismer határokat.
Mindemellett természetesen létezik a heti egy órás kötelező ének-, illetve zeneoktatás, a "Minden gyermeknek egy hangszert" mozgalom azonban ezen felül, plusz egy órát jelent, és nem kötelező. S a németekkel is az általános tapasztalatok mondatják, hogy ami nem kötelező, az inkább népszerű.
Bár ismeretes, hogy számos ország, köztük Magyarország is hasonló kezdeményezést fontolgat, Németország ebben tekintetben az élen jár, s ily módon is gondoskodik arról, hogy Európa egyik legfőbb kulturális központjában a zene területén felnevelődjön az utánpótlás.
MTI
Zene mindenkinek
Most, hogy Németországban is megkezdődött a tanév, újult erővel kapott lábra a "Minden gyermeknek egy hangszert" mozgalom az ország általános iskoláiban.
Amióta meghirdették három évvel ezelőtt, a kezdeményezés egyre népszerűbb mind a diákok, mind a szülők körében.
A kezdeményezés lényege, hogy az általános iskolások általában harmadik osztálytól - azaz kilenc-tíz évesen - az adott tanintézet támogatásával minden héten egy alkalommal, általában egy órán keresztül kezükbe kaphatják azt a hangszert, amely a legközelebb áll szívükhöz, kezükhöz, amelyen a legszívesebben játszanának. Így egyebek között választhatnak a gitár, a hegedű, a fuvola, vagy épp a nagybőgő között, s természetesen legtöbb helyen a zongora is rendelkezésre áll.
Mindehhez hozzájön még, hogy általában az ötödik óra után kezdődő zeneoktatás valódi oktatók irányításával történik, akik ténylegesen "művészei" az adott hangszernek, így a diákok szakemberektől sajátíthatják el az adott hangszer rejtelmeit, a hangokat és az oktávokat, a technikát, s a megfelelő ritmust.
Az eddigi tapasztalatok rendkívül kedvezőek, még akkor is, ha a mozgalomhoz való csatlakozást természetesen nem minden iskola engedheti meg magának. Egyrészt azért nem, mert nem rendelkezik a szükséges anyagi - és zenei - eszközökkel, másrészt azért, mert hiány van a zeneoktatókból. Pedig a vállalkozó kedvű iskolások száma rohamosan növekszik, s a lelkesedés, a tanulni vágyás a felmérések szerint nem ismer határokat.
Mindemellett természetesen létezik a heti egy órás kötelező ének-, illetve zeneoktatás, a "Minden gyermeknek egy hangszert" mozgalom azonban ezen felül, plusz egy órát jelent, és nem kötelező. S a németekkel is az általános tapasztalatok mondatják, hogy ami nem kötelező, az inkább népszerű.
Bár ismeretes, hogy számos ország, köztük Magyarország is hasonló kezdeményezést fontolgat, Németország ebben tekintetben az élen jár, s ily módon is gondoskodik arról, hogy Európa egyik legfőbb kulturális központjában a zene területén felnevelődjön az utánpótlás.
MTI
Csoda - Gyerek - Gondolatok a művészetoktatásról
Egy hozzászólás:
Figyelemmel kísérve a művészeti iskolák minősítését, a jogbiztonság sérelmét és törvénysértéseket látok:
1. A Minősítő Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint nem végezhetne hatósági munkát, ha azt végezne, akkor sem ilyen szabályokkal. Ez nem jogalap normatíva elvonására.
2. A helyszínen folyó szakmai minősítő munka nem kisebb mértékben törvénysértő, amennyiben a következménye a normatíva megvonása.
3. Az előminősítés több intézmény esetében a törvényes határidőre nem zárult le, az OKÉV máig nem zárta le a maga részéről az előminősítést. Az iskolák működésének biztonságát veszélyezteti, hogy úgy indultak neki a tanévnek, hogy nem ismerik működésük várható anyagi feltételeit.
4. A normatíva felezése nagy valószínűséggel alkotmányellenes, hiszen megkérdőjelezi a tanulók jogegyenlőségét.
5. Nagy valószínűséggel alkotmányellenes, hogy a törvény szerint, hogy az újonnan alakult intézményeknek nincs módja minősítést szerezni. Erről alacsonyabb szinten nem lehet rendelkezni, mert az ellentétes a törvénnyel.
6. A Minősítő Testület közleményei, határozatai számos esetben nem felelnek meg az érvényes jogszabályoknak, és több esetben kétségtelenné teszik, hogy a testület az előminősítés során nem normatív módon járt el.
7. A 2006-os költségvetési törvény kormányrendelet alkotását írja elő a minősítési eljárás szabályozására. Ehhez képest minisztériumi rendelet született, és eljárásrendeket már szakmai szervezeti szinten írnak. Ezek az eljárásrendek olyan kérdésekre is kiterjednek, amelyeket csak törvény vagy rendelet szabályozhatna. Ez jogellenes.
8. A Minősítő Testület nyilatkozatai, amelyek alapul szolgálhatnak a normatíva felezésére, ellentmondanak érvényes közigazgatási határozatoknak. Ez a helyzet nyilvánvalóan törvénytelen.
Mindezekre tekintettel javaslom, az öt szakmai szervezet haladéktalanul kérje ki jogászok véleményét a fentiekben, majd forduljon a minisztériumhoz, szükség szerint a nyilvánossághoz a törvénymódosítások mielőbbi kezdeményezésére. Ha ez nem vezet eredményre, akkor az Alkotmánybírósághoz is. Egyúttal javaslom, kezdeményezze az alkalmazási feltételek átmeneti szabályainak megalkotását azokra az esetekre, ahol elegendő felsőoktatási férőhely és szakindítás hiányában a pedagógusok képesítésével gond van. Végül javaslom a tisztességesen tarthatatlannak látszó decemberi határidő kitolását, ugyanis amennyiben az iskolák önhibájukon kívül nem minősülnek, és a normatív támogatásuk csökken, az a jogbiztonság sérelme miatt nagy valószínűséggel alkotmányellenes helyzetet eredményez.
Az AME törvénymódosító javaslata
A költségvetés kiadásainak növelése nélkül a céltámogatások belső átcsoportosításával növelhető a 2008/09 évi közoktatási alapnorma összege, s ezzel megakadályozható számos iskola, óvoda bezárása, tönkremenetele.A költségvetési törvény módosítására vonatkozó javaslatunk itt olvasható.
A módosító javaslatot elküldtük az összes parlamenti képviselőnek (Tisztelt Képviselő Asszony/Úr megszólítással) valamint Dr. Hiller István, Kiss Péter és Veres János minisztereknek.
A blogról...
A blog célja, hogy egy helyre összefoglalja a kuturális és művészetoktatási életben történő eseményeket, hogy egy helyre összegyűjtse mindazt ami jelenleg zajlik.
Írjuk hát együtt.
Írjuk hát együtt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)